Már 65 millióan leszavaztak Amerikában
A voksolni szándékozók nagyjából fele már leadta a szavazatát Amerikában: a szavazás hagyományos napjára túl lesznek mindenen?
A két jobboldali párt összefogását sürgették az FPÖ részéről a hétvégi választás előtt.
Fotó: lobogó a bécsi parlament tetején (HANS PUNZ / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP)
Finisébe érkezett az ausztriai kampány: nyugati szomszédunkban szeptember 29-én, vasárnap kerül sor a szövetségi parlamenti választásra. Lapunk több alkalommal foglalkozott az ausztriai választás tétjeivel: a nagy kérdés az, hogy a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) első alkalommal tud-e győzni egy országos voksoláson, vagy pedig végső soron a két régi néppárt, a szocdemek (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) ki tudja sakkozni így vagy úgy a hatalom közeléből a jobboldali kihívót.
Németország és az AfD esetével szemben
a Szabadságpárt mint a rendszer és a fősodor jobboldali kritikusa régóta a helyi politika része,
több alkalommal kormányon volt az Osztrák Néppárttal egy koalícióban, és olyan is volt – például Burgenlandban -, hogy a szocdemek fogtak összek velük egy kormányzásra.
A tét viszont most minden korábbinál nagyobb: ha a Szabadságpárt győz, akkor vezető helyzetből szólhat bele a választás utáni tárgyalásokba, bárhogy is alakul azok vége.
A vasárnapi választás előtti utolsó felmérések egyre kiélezettebb helyzetet mutatnak: míg a Szabadságpárt egy jó éven keresztül az egyértelműen legnépszerűbb formáció volt Ausztriában, addig
a kampány hajrájára erősödésbe kezdett az Osztrák Néppárt.
A konzervatív párt öt éve még Sebastian Kurz vezetésével volt alpesi magaslatokban a népszerűséget tekintve, most viszont azért loholnak, hogy az utolsó pillanatban visszaelőzzék a Szabadságpártot és első helyen fussanak be a voksoláson. A harmadik nagyobb erő, a szocdemek eközben lassan, de biztosan lefelé csúsznak a lejtőn.
Jelenleg a Szabadságpártot 26-29 százaléknyian támogatják, a Néppártot 23-25 százaléknyian; a szocdemekre pedig 20-21 százalék szavazna. A parlamentbe biztosan bejutnak még a Zöldek és a liberális NEOS párt.
A Szabadságpárt abban bízott, hogy a Covid-járvány szigorú korlátozásai, az ukrajnai háború miatt is meg-megdöccenő gazdaság, a növekedő rezsiköltségek, és nem utolsó sorban a migrációs feszültségek egyértelműen az ő malmukra hajtják majd a vizet; és emellett,
látván a választási matematikát, minden egyes szavazatért készek voltak megharcolni.
Ha az utolsó pillanatban mégis lecsúsznának az első helyről, azt azért nem lehetne az elmúlt egy év szárnyalása után sikerként eladni.
A Néppárt ellenben, a Kurz-féle tündöklés, majd bukás után csak önmaga árnyékaként kormányzott tovább Karl Nehammer kancellár vezetésével a Zöldekkel. Ha ezt a konfliktusos időszakot végül egy választási győzelemmel tudják lezárni, az viszont számukra jelentene sikert.
A választás utáni kormányzás kulcsa így vagy úgy, de a Néppárt kezében van.
Vagy a szocdemekkel (és szükség esetén a Zöldekkel vagy liberálisokkal) fog össze, a Szabadságpártot elzárva a kormányzástól; vagy pedig minden korábbi, konfliktussal és koalíció-szétrobbanással végződő közös kormányzási tapasztalat ellenére újra visszatér a Szabadságpárthoz. Felmérések szerint az osztrák választók körében a Néppárt és a Szabadságpárt összefogásának van a legnagyobb támogatottsága, csak Nehammer néppárti kancellár korábban kijelentette, hogy nem kívánnak összefogni a Herbert Kickl vezette Szabadságpárttal. Az egyik vagy mindkét pártban történő esetleges személycserék azonban változtathatnak az álláspontokon.
A Szabadságpárt részéről nyíltan ajánlkoznak a választás előtt a Néppárttal való összefogásra. Most Susanne Fürst,
az FPÖ alkotmányügyi szóvivője szólította fel az ÖVP-t arra, hogy építsék fel együtt az „Ausztria-erődöt”.
Hangsúlyozta, hogy csak az FPÖ képvisel olyan keményvonalas nézeteket a migrációban, amikről egyébként a Néppárt is beszél.
A Szabadságpárt támogatja a kitoloncolási központok felállítását, a kitoloncolások levezénylését a migránsokat kibocsátó országokba, emellett a szigorú határvédelmet is propagálják. Az FPÖ-s politikus szerint ez csak pártja és a Néppárt közös kormányzásával tud megvalósulni.
Az FPÖ kifejezetten szívélyesen fogadta a néppárti Magnus Brunner európai uniós migrációügyi biztossá jelölését is. „Az ÖVP és Brunner teljes támogatásunkat élvezi” – jelentette ki Fürst.
A szabadságpárti politikus egyúttal felszólította Karl Nehammer kancellárt, hogy tisztázza: miként kívánja megvalósítani a kampányban hangoztatott keményvonalas migrációs elképzeléseit úgy, hogy közben a Kickl-vezette Szabadságpárttal nem kíván koalíciót kötni.
„A Zöldekkel és a szocdemekkel ez nem fog menni”
– hangsúlyozta az FPÖ politikusa, hozzátéve: csak egy Kickl-vezette Szabadságpárttal lehet majd koalíciót kötni, vagyis kizárta a pártelnök visszalépését a Néppárttal való kormányzás érdekében.
Hogy az osztrák választók döntései nyomán az utolsó pillanatban a Néppárt vagy a Szabadságpárt győz-e a választáson, majd vasárnap este fog kiderülni.