Most Michel Barniert vette elő a kalapból Macron elnök.
Fotón: Macron és Barnier (fotó: Ludovic MARIN / AFP)
Franciaországnak hónapok óta nem volt miniszterelnöke, miután a nemzetgyűlési választás óta egyik oldalnak sem volt többsége, se Macronnak, sem a baloldalnak, sem a jobboldalnak.
Több kudarcba fulladt próbálkozás után
Emmanuel Macron elnök most Michel Barniert nevezte meg kormányfőjének.
A most 73 éves Barnier korábban miniszterként, majd európai bizottsági biztosként szolgált, 2016-tól pedig az EU Brexit-ügyi főtárgyalója lett. Konzervatív nézeteket valló politikus, aki a gaullista Republikánus Párthoz áll közel.
Barniert ugyanakkor még el kell fogadnia a nemzetgyűlés többségének is. Macron hivatalának közleménye szerint az elnök mindent megtett, hogy a lehető legnagyobb esély legyen Barnier megválasztására. Ugyanakkor
Macron koalíciójának és a Republikánusoknak együtt sincsen többsége a törvényhozásban.
A nemzetgyűlési választáson győztes baloldal tombol: a szocialista pártelnök, Olivier Faure szerint Macron a választáson negyedik helyezett párt (Republikánusok) emberének adná a kormányfői pozíciót, ami szerinte a demokrácia megtagadása, az ország pedig rendszerválságba jutott.
A Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés egyelőre kivár,
nem utasítják el egyből Barniert, megvárják kormányprogramja prezentálását, és majd akkor döntenek róla. Ha a Nemzeti Tömörülés nem szavaz vagy tartózkodik Barnier kapcsán, akkor lehetséges, hogy meg tudják őt választani kormányfőnek – igaz, onnantól valószínűleg Le Penék kezében lenne a többség biztosításának joga és lehetősége Macron kormányával szemben.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Áll a bál Franciaországban, még a külügyminiszter is üzent.
Miközben Franciaországban és Angliában már az európai háború emberáldozataira akarják felkészíteni a lakosságot, Magyarország továbbra is a béke pártján áll.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
A legkisebb lányka alig tíz éves volt.
Olvasóink történelem iránti érdeklődése töretlen, mutatjuk, melyek voltak 2025 legolvasottabb cikkei a témában!
Óriási lehetőség kapujában áll hazánk.
