Nagy-Britannia lángokban: már több mint 400 embert vettek őrizetbe a vérengzés után
Továbbra sem csillapodnak az indulatok a szigetországban a ruandai származású fiú mészárlása után.
A brit kormány a célkeresztjére tűzte a közösségi platformokat, az azokon szerintük akadály nélkül terjedő uszítás miatt. Elon Musk, az X tulajdonosa harcra készül.
Nyitókép: Benjamin Cremel/AFP
Nagy-Britanniában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb faji zavargásainak vagyunk tanúi, Elon Musk, az X tulajdonosa pedig a brit kormány szerint minderre rátett még egy lapáttal, amikor a hétvégén egy, az ezekről készült videóra reagálva azt írta: „A polgárháború elkerülhetetlen.” Az X-posztot Keir Starmer brit miniszterelnök hivatala élesen elítélte, mondván, Musk kijelentéseit semmi sem indokolja – írja a Politico.
Ezt is ajánljuk a témában
Továbbra sem csillapodnak az indulatok a szigetországban a ruandai származású fiú mészárlása után.
A milliárdos nem maradt adós a válasszal. Starmer azon korábbi nyilatkozatára reagálva, amelyben megesküdött, hogy kormánya „nem tűri a mecsetek, illetve a muszlim közösségek elleni támadásokat", reflektálva újabb bejegyzést tett közzé, azzal vádolva az ország vezetőjét, hogy szemellenzőt visel.
„Nem az egész közösséget ért támadások miatt kellene aggódnia? A zavargások rendőri kezelése valóban egyoldalúnak tűnik”
– fogalmazott.
Majd Starmert „#twotierkeir”-nek bélyegezte; e fogalom lényege, hogy egyesek szerint a brit rendőrség másként kezeli a fehérek által elkövetett rendbontásokat, mint amelyek a kisebbségbe tartozók számlájára írhatók.
Starmer belügyminisztere, Yvette Cooper eközben komplett panaszlistát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, ahogyan az X-hez hasonló közösségimédia-óriások, az uszító tartalmakat és a dezinformációkat kezelik a platformjaikon.
„Vannak egyértelműen bűncselekménynek minősülő dolgok, amelyek ellen rendőri beavatkozásra lesz szükség" – mondta a BBC-nek. Hozzátette, hogy más területeken a közösségimédia-vállalatoknak ugyan egyértelmű a szabályozásuk a bűncselekménygyanús esetek kapcsán, de ezt be is kellene tartaniuk, és nem ennyire hosszú idő alatt. Cooper azt is megígérte, hogy a héten felveti a kérdést a techvállalatok képviselőinek.
A brit kormány eszköztára ugyanakkor – hiába a szélsőjobboldali üzenetek terjedése – elég korlátozottnak tűnik ez ügyben.
A mostani zavargásoknak, amelyek során mecseteket támadtak meg és menedékkérők szállásait vették célba – folytatja tovább a szerző – viszont egyértelműen az online kommunikáció volt az egyik bölcsője, például „az X-en található álhírcsatornák segítettek hamis információkat terjeszteni a múlt héten Southportban három gyermek megöléséről”.
A nagy követőtáborral bíró jobboldali influenszerek, mint mások mellett a jobboldali aktivista Tommy Robinson és Laurence Fox több ezer követőjüknek küldtek ehhez hasonló üzeneteket a közösségi médiában, utóbbi hétfő este helyeslően osztotta meg Musk Starmer elleni támadását is. Emellett a WhatsApp és a Telegram segítségével pillanatok alatt személyes találkozókat szerveztek, a Facebookon tiltakozó szórólapokat terjesztettek, a TikTok meg tele volt az erőszakról készült videókkal.
De – áll a cikkben – különösen az X volt a melegágya „a szélsőjobboldali csevegésnek”; a platform visszaállította Robinson fiókját is, ami jelenleg a Facebookon és az Instagramon is tiltva van.
Ezt is ajánljuk a témában
A helyzet pikantériáját az szolgáltatta, hogy mindössze 400 méterre a tüntetéstől egy Robinson-ellenes tüntetést is meghirdettek.
Peter Kyle brit technológiai miniszter minderre azt nyilatkozta, „tagadhatatlan", hogy a közösségi média platformot biztosított a zavargóknak, ezért egyértelművé tették a fenti vállalatok számára, hogy nekik is felelősségük van abban, „hogy ne házaljanak a társadalmat károsítani és megosztani akarókkal, ne segítsék őket semmilyen együttműködéssel”.
Hogy a Muskkal való marakodáson kívül konkrétan mit tehet a brit kormány, arra is kitér a szerző. Megemlíti azt az évek óta készülő online biztonsági törvényt, amelynek értelmében a közösségimédia-platformoknak kötelességük lesz „határozottan fellépni" az illegális tartalmakkal szemben, ami magában foglalja az erőszakra uszító vagy „a faji-vallási alapú, közrend elleni bűncselekményekkel" kapcsolatos tartalmakat. Ezeknek még a megjelenését is meg kell akadályozni, illetve gyorsan intézkedni ellenük.
Mulasztás esetén a vállalatokra akár 18 millió fontos bírságot is kiszabhat a médiafelügyelet, vagy a világméretű bevételük 10 százalékát kell kifizetniük, attól függően, hogy melyik összeg a nagyobb.
A törvény illegális tartalmakra vonatkozó rendelkezései csak 2024 vége felé lépnek hatályba.
„A mi feladatunk az lesz, hogy biztosítsuk, hogy a szolgáltatók a saját szabályzataikat betartsák, nem fogunk döntéseket hozni az egyes posztokról vagy fiókokról" – jelezte a jövőbeni irányokat a brit technológiai szabályozó hatóság, az Ofcom szóvivője.
Az EU-ban egyébként már érvényben van egy hasonló online biztonságról szóló törvény, és az X-et már vizsgálja is z Európai Bizottság az uszító tartalmak a platformon való terjesztése miatt.
Franciaországban Emmanuel Macron felvetette a közösségimédia-platformokhoz való hozzáférés teljes megszüntetésének ötletét, mivel szerinte ezek nagy szerepet játszottak az országban tavaly nyáron kirobbant zavargások kiéleződésében.