Alkotmányjogász: Brüsszel erős politikai kényszert gyakorol Magyarországra, hogy változtasson a migrációs politikáján
Az Európai Unió Bírósága a brüsszeli álláspontot képviseli, és túlterjeszkedik a hatáskörén – mondta ifjabb Lomnici Zoltán.
A szúfik nem lesznek ilyen visszafogottak, ha iszlám vallási jelképeket gyaláznak meg.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Christoph Sator / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
„Ezt látjuk a brüsszeli intézményrendszer túlbürokratizált jogpozitivizmusában, amellyel az írott jogot – függetlenül annak tartalmától, a társadalomra gyakorolt hatásától, vagy akár csak az igazságosságától – a teremtett rend, vagy ha úgy tetszik, az általunk megszokott európai politikai normák fölé helyezi. Mindennek a legperverzebb megnyilvánulása pedig a jogállamiság kérdése, hiszen míg a keresztény-természetjogi megközelítésben az isteni igazságosság, vagyis a teremtett rend egy gerincet a jogállam tartalmiságának fogalmához, addig a pozitivista megközelítésben a jogállam egy keret, amelyekbe bekerülnek fogalmak, amelyek választható módon rendeződnek át koroktól, vezetőktől és lelkülettől függően. Ha úgy tetszik, Brüsszelben most éppen a gombhoz varrják a jogállamisági kabátot.
Merthogy most például éppen az a jogállami, ha azokat a tagállamokat bírságoljuk, amelyek megállítják az illegális bevándorlást. Pontosabban a déli illegális bevándorlást. Hiszen ha Oroszország felől érkezik a migráns, akkor jogállami géppisztoly tusát kap, ha pedig Magyarország felől, akkor náci igazoltatást. Vagy legalábbis így látják Brüsszelben a bevándorlás problémakörét. Az, hogy jelenleg 240 millió eurós az a büntetés, amit a határok védelméért kapunk, pedig önmagában csak egy szám, amire valaki jogállamian rábökött a számológépen. Ez lehetne a fele, vagy a százszorosa is. Teljesen mindegy, hiszen egy a természetes renddel szembemenő, büro-jogállami kreálmány alapján megfogalmazott önkényes bírságról van szó, ami csak azért merülhetett fel, mert a keresztény gondolat megrendült Európában.
És persze lehet itt integrációval dobálózni, de amikor Svédország lakosságának több mint 10 százaléka gyakorló muszlim, Franciaország pedig már népesebb muszlim közösségnek ad otthont, mint némelyik arab ország, akkor nagyon nehéz, sőt egyre nehezebb lesz a keresztény politikai kultúra primátusát megtartani. Márpedig a szúfik nem lesznek ilyen visszafogottak, ha iszlám vallási jelképeket gyaláznak meg, ahogy a sharia jogrendet sem az átlag eurokratának találták ki. Bár persze ki tudja? Brüsszelben azért elég jó viszonyt ápolnak egyes katari sejkekkel.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió Bírósága a brüsszeli álláspontot képviseli, és túlterjeszkedik a hatáskörén – mondta ifjabb Lomnici Zoltán.