Az Európai Unió Bírósága a brüsszeli álláspontot képviseli, és túlterjeszkedik a hatáskörén – mondta ifjabb Lomnici Zoltán.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
„Brüsszel erős politikai kényszert gyakorol Magyarországra, egyfajta jogi köntösbe öltöztetett politikai elvárásként előírva, hogy változtassunk a migrációs politikán” – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott kétszázmillió euróról (mintegy nyolcvanmilliárd forint). A bírságot azért rótták ki, mert Magyarország „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és az unión kívüli országok jogellenesen az unió területén tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint Brüsszel manipulálja az eseményeket, hogy befolyásolja a tagállami kormányok döntéseit, különösen Magyarország esetében, amely markánsan elutasítja a migránsok befogadását. Lomnici úgy véli, hogy az uniós hatalmi elit nem tudja elfogadni a magyar kormány és a magyar emberek migrációval szembeni határozott álláspontját, ezért próbálják pénzügyi büntetésekkel rákényszeríteni Magyarországot az uniós menekültügyi szabályok betartására. A bíróság azzal érvelt, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot a tranzitzónák kialakításával, ahol korlátozták a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférést. Lomnici szerint azonban
a bíróság valójában a brüsszeli álláspontot képviseli, és túlterjeszkedik a hatáskörén, hogy a jog eszközeit felhasználva próbálja Magyarországot rákényszeríteni a migránsok beengedésére.
Lomnici szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a tranzitzónák már nem működnek, és súlyosító körülményként értékelte a Magyarország alaptörvényének tiszteletben tartása érdekében megindított eljárásokat. A bíróság nem vette figyelembe Magyarország azon nyomós érvét sem, hogy az EUMSZ 260. cikk (1) bekezdése nem határoz meg konkrét határidőt az Európai Bíróság ítéletének teljesítésére.
Lomnici hangsúlyozza, hogy a bírság kiszabásának világos szerződéses követelményei vannak. A kényszerítő bírságot csak akkor lehet igazolni, ha a korábbi ítéletben foglaltak teljesítésének elmulasztása a bíróság vizsgálatáig fennáll. A bíróság azonban nem vette figyelembe, hogy Magyarország eddig még soha nem mulasztotta el a bíróság ítéletének teljesítését. Lomnici szerint a bíróságnak figyelembe kellett volna vennie az érintett tagállam fizetési képességét és a megállapított kötelezettségszegés arányosságát is.