Az amerikai lap nehezményezi, hogy az amerikai elnök nem küld kemény figyelmeztetést Irán számára, hogy kétszer meggondolja Izrael fenyegetését.
Nyitókép: Joe Biden Delaware államba érkezik hétvégi pihenőre 2024. augusztus másodikán / fotó: Jim WATSON / AFP
Kemény hangvételű szerkesztőségi cikkben támadja Joe Biden Közel-Kelet-politikáját a vezető amerikai konzervatív napilap. A The Wall Street Journal véleménycikke szerint
az amerikai elnök nyilatkozataival azt a jelzést adja, hogy Iránnak nem kell majd nagy árat fizetnie azért, ha esetleg megtámadja Izraelt.
A szerző érkélése szerint Biden fordítva ül a lovon: nyomást gyakorol szövetségeseire, míg ellenségeire nem – az izraeli miniszterelnökkel való megbeszélésein azt kérte, hogy a zsidó állam törekedjen a tűzszüneti megállapodásra a Hamásszal, míg az Izraelt és Amerikát veszélyesen fenyegető Iránt nem figyelmezteti. A cikk szerint egy amerikai elnöknek ilyen helyzetben nyíltan és keményen jeleznie kellene a teheráni rezsim számára, hogy ilyen lépések esetén súlyos következményekkel számolhat.
Eközben maga a Hamászra vonatkozó amerikai nyomás is lehetetlen kérés Izrael számára, hiszen ha a Netanjahu-kormány enged az amerikai kérésnek, akkor több száz palesztin terroristát kellene elengednie, és kockáztatná, hogy a Gázai övezetet ismét a Hamász fogja a megegyezés után irányítani. A WSJ szerint
Biden aláássa Izrael biztonságát, míg Izrael számára a Hamász-kérdés egzisztenciális kérdés
– az amerikai-izraeli egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint Biden a tűzszüneti hajlandóság mellett arra kérte Netanjahut, hogy egy iráni akcióra való válaszcsapás ne legyen túlzott, Izrael ne eszkalálja a konfliktust, ez a kérés azonban a lap szerint azt jelzi Irán felé, hogy átléphet egy határt, Amerika nem fog ezért árat fizettetni vele.
Az izraeliek készülnek a rosszabb verzióra, és ameddig az amerikai rakétavédelmi rendszer kisegíti a védelmi rendszerüket, addig minden kockázat bekalkulálható.
Az amerikai lap szerint
az amerikai elnök kezében pedig több ütőkártya is van, bármelyiket kijátszhatná:
visszaléphetne az iráni gazdaságot sújtó szankciók enyhítéséből, újra büntetőintézkedések alá vehetné az iráni olajexportot, felvehetné a jemeni húszikat a nemzetközi terrorista listára, besegíthetne egy esetleges izraeli válaszcsapásba: a Forradalmi Gárda létesítményei vagy akár iráni atomkísérleti objektumok elleni támadást is indíthatna. Mint a véleménycikk írja, Biden ehelyett Izraelt fenyegeti, „elveszti az ellenőrzést az események fölött, míg Izrael azt teszi, amit tennie kell, Irán pedig azt, amit Biden elnéz neki".
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz-amerikai fogolycsere olyan, amilyennek az ukrajnai békemegállapodásnak lennie kellene: egy nagyobb jóért bevállalt arcvesztés. Kohán Mátyás írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi lesz még itt?
Tiszta a kép. A szankciók célt értek, csak nem úgy, ahogy azt a Nyugat képzelte.
Ha nem lehet diplomáciai hasznot produkálni Kamala Harris asszonynak, kiderülhet, hogy van jó és van rossz túszmentés.
A brit közmédia egyik szóvivője szerint komoly kérdések merültek fel a jelentés módszertanával kapcsolatban, miután az elemzés során mesterséges intelligenciát használtak.
„Putyin egy zsarnok, és időről időre folytatni fogja a kardcsörtetést” – hangsúlyozta Bill Burns.
Robert C. Castel szerint minden azon múlik, hogy Oroszország rendelkezik-e a szándékkal és a képességgel, hogy a szíriai forgatókönyvet alkalmazza Ukrajnában.
A Közel-Keleten minden konfliktus menekülthullámot indíthat el, de a konfliktusok begyűrűzése Európába sem kizárható. Az amerikai elnökválasztás eredménye komoly hatással lesz a térségre.
A rendőrség kizárta az idegenkezűség vagy a bűncselekmény gyanúját.
Az északi féltek eddig mért legforróbb nyara volt az idei.
