Az amerikai lap nehezményezi, hogy az amerikai elnök nem küld kemény figyelmeztetést Irán számára, hogy kétszer meggondolja Izrael fenyegetését.
Nyitókép: Joe Biden Delaware államba érkezik hétvégi pihenőre 2024. augusztus másodikán / fotó: Jim WATSON / AFP
Kemény hangvételű szerkesztőségi cikkben támadja Joe Biden Közel-Kelet-politikáját a vezető amerikai konzervatív napilap. A The Wall Street Journal véleménycikke szerint
az amerikai elnök nyilatkozataival azt a jelzést adja, hogy Iránnak nem kell majd nagy árat fizetnie azért, ha esetleg megtámadja Izraelt.
A szerző érkélése szerint Biden fordítva ül a lovon: nyomást gyakorol szövetségeseire, míg ellenségeire nem – az izraeli miniszterelnökkel való megbeszélésein azt kérte, hogy a zsidó állam törekedjen a tűzszüneti megállapodásra a Hamásszal, míg az Izraelt és Amerikát veszélyesen fenyegető Iránt nem figyelmezteti. A cikk szerint egy amerikai elnöknek ilyen helyzetben nyíltan és keményen jeleznie kellene a teheráni rezsim számára, hogy ilyen lépések esetén súlyos következményekkel számolhat.
Eközben maga a Hamászra vonatkozó amerikai nyomás is lehetetlen kérés Izrael számára, hiszen ha a Netanjahu-kormány enged az amerikai kérésnek, akkor több száz palesztin terroristát kellene elengednie, és kockáztatná, hogy a Gázai övezetet ismét a Hamász fogja a megegyezés után irányítani. A WSJ szerint
Biden aláássa Izrael biztonságát, míg Izrael számára a Hamász-kérdés egzisztenciális kérdés
– az amerikai-izraeli egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint Biden a tűzszüneti hajlandóság mellett arra kérte Netanjahut, hogy egy iráni akcióra való válaszcsapás ne legyen túlzott, Izrael ne eszkalálja a konfliktust, ez a kérés azonban a lap szerint azt jelzi Irán felé, hogy átléphet egy határt, Amerika nem fog ezért árat fizettetni vele.
Az izraeliek készülnek a rosszabb verzióra, és ameddig az amerikai rakétavédelmi rendszer kisegíti a védelmi rendszerüket, addig minden kockázat bekalkulálható.
Az amerikai lap szerint
az amerikai elnök kezében pedig több ütőkártya is van, bármelyiket kijátszhatná:
visszaléphetne az iráni gazdaságot sújtó szankciók enyhítéséből, újra büntetőintézkedések alá vehetné az iráni olajexportot, felvehetné a jemeni húszikat a nemzetközi terrorista listára, besegíthetne egy esetleges izraeli válaszcsapásba: a Forradalmi Gárda létesítményei vagy akár iráni atomkísérleti objektumok elleni támadást is indíthatna. Mint a véleménycikk írja, Biden ehelyett Izraelt fenyegeti, „elveszti az ellenőrzést az események fölött, míg Izrael azt teszi, amit tennie kell, Irán pedig azt, amit Biden elnéz neki".
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz-amerikai fogolycsere olyan, amilyennek az ukrajnai békemegállapodásnak lennie kellene: egy nagyobb jóért bevállalt arcvesztés. Kohán Mátyás írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi lesz még itt?
Az izraeli hadsereg keze mindenkit elér, üzente a védelmi miniszter.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
Az 1979-es iráni forradalom óta szigorú szabályok vonatkoznak a nők fellépésére, és a hidzsáb viselése kötelező a nyilvános helyeken.
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
2024 a legtöbb szórakoztató ágazatban és műfajban nem volt egy gyenge év, így könnyedén lehet kedvenceket választani. A Troubadour év végére kiadott 1984 képregénye azonban megkavarja a rangsort.
