Az amerikai lap nehezményezi, hogy az amerikai elnök nem küld kemény figyelmeztetést Irán számára, hogy kétszer meggondolja Izrael fenyegetését.
Nyitókép: Joe Biden Delaware államba érkezik hétvégi pihenőre 2024. augusztus másodikán / fotó: Jim WATSON / AFP
Kemény hangvételű szerkesztőségi cikkben támadja Joe Biden Közel-Kelet-politikáját a vezető amerikai konzervatív napilap. A The Wall Street Journal véleménycikke szerint
az amerikai elnök nyilatkozataival azt a jelzést adja, hogy Iránnak nem kell majd nagy árat fizetnie azért, ha esetleg megtámadja Izraelt.
A szerző érkélése szerint Biden fordítva ül a lovon: nyomást gyakorol szövetségeseire, míg ellenségeire nem – az izraeli miniszterelnökkel való megbeszélésein azt kérte, hogy a zsidó állam törekedjen a tűzszüneti megállapodásra a Hamásszal, míg az Izraelt és Amerikát veszélyesen fenyegető Iránt nem figyelmezteti. A cikk szerint egy amerikai elnöknek ilyen helyzetben nyíltan és keményen jeleznie kellene a teheráni rezsim számára, hogy ilyen lépések esetén súlyos következményekkel számolhat.
Eközben maga a Hamászra vonatkozó amerikai nyomás is lehetetlen kérés Izrael számára, hiszen ha a Netanjahu-kormány enged az amerikai kérésnek, akkor több száz palesztin terroristát kellene elengednie, és kockáztatná, hogy a Gázai övezetet ismét a Hamász fogja a megegyezés után irányítani. A WSJ szerint
Biden aláássa Izrael biztonságát, míg Izrael számára a Hamász-kérdés egzisztenciális kérdés
– az amerikai-izraeli egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint Biden a tűzszüneti hajlandóság mellett arra kérte Netanjahut, hogy egy iráni akcióra való válaszcsapás ne legyen túlzott, Izrael ne eszkalálja a konfliktust, ez a kérés azonban a lap szerint azt jelzi Irán felé, hogy átléphet egy határt, Amerika nem fog ezért árat fizettetni vele.
Az izraeliek készülnek a rosszabb verzióra, és ameddig az amerikai rakétavédelmi rendszer kisegíti a védelmi rendszerüket, addig minden kockázat bekalkulálható.
Az amerikai lap szerint
az amerikai elnök kezében pedig több ütőkártya is van, bármelyiket kijátszhatná:
visszaléphetne az iráni gazdaságot sújtó szankciók enyhítéséből, újra büntetőintézkedések alá vehetné az iráni olajexportot, felvehetné a jemeni húszikat a nemzetközi terrorista listára, besegíthetne egy esetleges izraeli válaszcsapásba: a Forradalmi Gárda létesítményei vagy akár iráni atomkísérleti objektumok elleni támadást is indíthatna. Mint a véleménycikk írja, Biden ehelyett Izraelt fenyegeti, „elveszti az ellenőrzést az események fölött, míg Izrael azt teszi, amit tennie kell, Irán pedig azt, amit Biden elnéz neki".
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz-amerikai fogolycsere olyan, amilyennek az ukrajnai békemegállapodásnak lennie kellene: egy nagyobb jóért bevállalt arcvesztés. Kohán Mátyás írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi lesz még itt?
Kritikussá vált a helyzet, miután célponttá váltak.
A Nyugati téren szólt a „Szabad Palesztinát”, de volt aki „halált kívánt” az IDF-nek.
Egyértelműen fogalmazott a miniszter.
Több aktivista elutasította a gyorsított kiutasítást, és ragaszkodtak ahhoz, hogy meghosszabbítsák fogva tartásukat.
Az izraeli miniszterelnök szerint az európai országoknak irányt kellene váltaniuk.
Greta Thunberg kínzásszerű körülményekről beszélt.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
