Szijjártó Péter eközben érdekes egybeesésekre hívta fel a figyelmet, amelyek hátterében vastagon megjelentek Brüsszel politikai érdekei.
Nyitókép: Szijjártó Péter a Forma 1 magyar futamán a Hungaroringen 2024. július 21-én / fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto via AFP
Az European Conservative pénteki cikke emlékeztet: az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy közvetítői szerepet vállal a Szlovákia, Magyarország és Ukrajna között diplomáciai vitában, mely azt követően robbant ki, hogy Ukrajna úgy döntött, nem engedi át a Lukoil orosz cég olajszállítmányait a területén fekvő vezetékeken. A jelek szerint azonban
az EB nem avatkozik be, és hagyja, hogy Kijev továbbra is veszélyeztesse a két uniós tagállam energiabiztonságát
annak ellenére, hogy ezzel megsérti az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, és veszélyezteti Ukrajna saját csatlakozási folyamatát.
Az EU az orosz agressziót követően általános embargót vezetett be az orosz olajszállításokkal szemben, de Szlovákia és Magyarország ideiglenes mentességet kapott a vezetékes olajszállításokra Brüsszeltől, amely ezzel elismerte, hogy a teljes tiltással a két ország energiabiztonsága sérülne.
Mégis, ennek elismerését és a közvetítő szerep vállalását követően Valdis Dombrovskis, a Bizottság lett alelnöke levelet írt a magyar és szlovák vezetésnek, amelyben már nem tartja kritikusnak a két ország energiahelyzetét, és azt javasolja, hogy baj esetén Horvátországból mint alternatív tranzitországból szerezzenek be nyersolajat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki válaszlevelében botrányosnak nevezte ezt a hozzáállást, és a Bizottság döntése mögött politikai elfogultságot sejtett: szerinte az alelnök levele azt bizonyítja, hogy az ukránok bármit megtehetnek az uniós tagállamokkal szemben, különösen azokkal szemben, amelyek békepártiak és nem küldenek fegyvert Ukrajna számára.
Szijjártó szerint Horvátország nem tudja pótolni a kiesett Lukoil-szállítást, mert nem megbízható tranzitország:
a háború kitörése óta a piaci átlag ötszörösére emelte a tranzitdíjakat, emellett lehetetlenné tették a MOL számára, hogy hosszú távú szállítási kapacitásokat biztosítson.
A magyar külügyi tárca vezetője szerint az is érdekes egybeesés, hogy Horvátország éppen akkor kezdte el népszerűsíteni olajvezetékét az Európai Tanácsban, amikor a Bizottság a magyar és a szlovák kérdéssel foglalkozott. Ez szerinte háttéralkura utal, és mint írta: két lehetőséget lét – az EB vagy túl gyenge ahhoz, hogy érvényesítse a tagállamok alapvető érdekeit egy tagjelölt állam jogsértésével szemben, vagy
az egész olajügyet nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki, hogy megzsarolják a fegyverszállítást megtagadó két békepárti országot.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a Mandiner.hu számára.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
A Hotel Lentulai húsvéti epizódjában a kormányfő az Európai Unió háborús stratégiáját is jellemezte, miközben saját magát „született válságkezelőként” határozta meg.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál.
A bemutatott képeken a hatóságok által megtalált, külön csomagolt robbanóanyag, gyújtókapislik, detonáló zsinór, valamint a diverziós cselekmény előkészítéséhez szükséges eszközök láthatók.
