Az az augusztus 21-én kezdődő csehszlovák nyárutó igazából már tavasszal elkezdődött, a nevében is benne volt: prágai tavasz. 1968-at írtuk.
„Az az augusztus 21-én kezdődő csehszlovák nyárutó igazából már tavasszal elkezdődött, a nevében is benne volt: prágai tavasz. 1968-at írtuk. Alexander Dubcek pártfőtitkárnak már régóta szoros volt a gimnasztyorka: reformok sorát vezette be az országban, megszüntette a cenzúrát, párton kívüli erőket vont be a közéletbe, piacgazdasággal kacérkodott, szabad választásokat ígért… Persze a Kreml gyorsan kapcsolt: nocsak, mint a magyarok 1956-ban! Jöjjön hát az „internacionalista segítség”! A pórázon tartott Kelet-Európa pedig engedelmesen vakkantott.
Augusztus 21-én megindult az ármádia.
Ha lett volna idehaza sajtószabadság, másnap így szól az első oldalas újságcím: »Lerohantuk Csehszlovákiát«. De mert szájzár volt a sajtón, csak a szűkszavú, semmitmondó MTI-közleményeket olvashattuk meg az ijesztő „privát” híreket hallgattuk: magyar katonák is átkeltek a Dunán, az Ipolyon. Ötvenhat után nem ezt várta tőlünk a nagyvilág. Tőlünk legkevésbé. Csak hát idehaza még Kádár János ült a keverőpultnál, Moszkva ágyasa, a 301-es parcella tervezőmérnöke. Így aztán magyar tankok is mentek Csehszlovákiába. (Ráadásul »véletlenül« éppen a magyarlakta Felvidékre…)
A művelt Nyugat? Hozta magát, mint a magyar tragédia idején, anno. A szája járt, ám katonai kockázatot most sem vállalt.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Ritkán látott nyíltsággal állt bele a brüsszeli elitbe Václav Klaus. A volt elnök nyíltan kimondta: Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amely dacol a központosító nyomással, a vasárnapi választáson pedig nem csak a hazai ellenzéket kell legyőzni.
Kulcsfontosságú közleményt adott ki a Vörösök korosztályos csapatainál nevelkedő magyar tehetség édesapja. Farkas Erik egyelőre kivár.
A jövőhét második felére a hidegfronté a főszerep.
Az Orbán-kormányok vezető szerephez jutottak a mélyállami birodalmi szerveződés lebontásában.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
Sopron, Debrecen, Székesfehér vár és Budapest a miniszterelnök országjárásnak e heti állomásai.
