Ha lett volna idehaza sajtószabadság, másnap így szól az első oldalas újságcím: »Lerohantuk Csehszlovákiát«. De mert szájzár volt a sajtón, csak a szűkszavú, semmitmondó MTI-közleményeket olvashattuk meg az ijesztő „privát” híreket hallgattuk: magyar katonák is átkeltek a Dunán, az Ipolyon. Ötvenhat után nem ezt várta tőlünk a nagyvilág. Tőlünk legkevésbé. Csak hát idehaza még Kádár János ült a keverőpultnál, Moszkva ágyasa, a 301-es parcella tervezőmérnöke. Így aztán magyar tankok is mentek Csehszlovákiába. (Ráadásul »véletlenül« éppen a magyarlakta Felvidékre…)
A művelt Nyugat? Hozta magát, mint a magyar tragédia idején, anno. A szája járt, ám katonai kockázatot most sem vállalt.”