A német választók döntöttek: nem döntöttek sehogy

Ritka gyenge eredménnyel első lett a CDU, amely jelen állás szerint nem tesz mást, mint összeáll az előző kormány nagyot bukó vezető erejével, a szocdemekkel.

Maduro egyre feszültebb a vitatott győzelme után.
Fotó: Matias Delacroix/Getty Images
A venezuelai elnökválasztás után egyre hangosodnak a kritikák a voksolás lebonyolításával kapcsolatban – a hazai és nemzetközi kritikusok szerint nem volt érvényes a választás.
Nicolás Maduro, az ország baloldali elnöke szerint a helyi ellenzék vezetőit be kellene börtönözni.
Minderről azután beszélt, hogy súlyos utcai tüntetések törtek ki a választás után, és az ellenzék állítása szerint 16 embert öltek meg a tüntetések során. Héfőn a venezuelai biztonsági erők gáztöltényekkel és gumilövedékekkel lőtték a szabadságot éltető és a kormány bukását sürgető ellenzéki tüntetőket – írja az Euractiv.
Ugyanakkor utcára mentek a Madurót éltető, kormánypárti tüntetők is, akik szerint idegen hatalmak támogatják az ellenzékieket.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió illetékesei kritizálták a venezuelai választás lefolytatását, és átlátható adatközlést követeltek.
Maduro azt közölte: készen áll arra, hogy a választási eredmények 100 százalékát közzétegye, de a legfelsőbb bírósághoz fordult, mert szerinte „a választási eredmény elleni támadás” zajlik éppen.
Nicolás Maduro 2013 óta vezeti Venezuelát, megörökölve az országot az előző baloldali vezetőtől, Hugo Cháveztől
– mindketten autoriter, diktatórikus eszközöket bevetve a hatalom megtartása érdekében. Már Maduro előző, 2018-as megválasztását is csalásnak minősítette számos latin-amerikai ország, valamint a nyugati világ vezető hatalmai.