Ennyire durván torzít a brit választási rendszer

Nyitóképen: Nigel Farage fagyizik az elnyert clactoni, tengerparti körzetében (HENRY NICHOLLS / AFP)

Aki egy kicsit is ismeri a több évszázados brit választási rendszert, az tudja: a szigetországban kizárólag egyéni választókörzetek léteznek, és azokat megnyerve juthatnak be pártok és politikusaik a brit parlamentbe. 

Ez a brit hagyomány, ez alapján szerveződik a brit politika, és semelyik versengő erő nem akarja radikálisan átalakítani az íratlan alkotmányon alapuló választási rendszert.

Mégis, az idei választás még a szokásosnál is durvább torzításokat hozott – különösen azért, mert az összeomló Konzervatív Pártot még tovább szalámizta Nigel Farage Reform UK pártja, valamint sok vidéki tory szavazó hagyományos másik választása, a ritka nagy sikert elérő Liberális Demokrata Párt. Így aztán az ország nagy részében a Munkáspárt lett az első és ezzel győztes erő, ellenben nem volt elegendő súlyú fő ellenfél, csak a maradék helyeken kellett minden további versenytársnak osztoznia.

Már beszámoltunk a választás lassan végleges eredményéről: a Munkáspártnak közel kétharmados többsége lesz a londoni parlamentben.

De ha a bejutott képviselők számán túl a szavazatok valós számát és arányát is megnézzük, nagyon erős torzulásokkal találkozunk.

A Konzervatív Pártot 6,7 millió szavazó választotta (23,7%), és ez csak 119 képviselői helyre lesz elegendő.

A Liberális Demokraták 3,4 millió szavazattal (12,2%) 71 körzetet nyertek meg, ennyi képviselőt küldhetnek a parlamentbe.

mégis mindössze 4 körzetben tudott az első helyen befutni, ennyi képviselőjük lesz a Westminsterben.

Ezzel szemben a Skót Nemzeti Párt még gyenge eredményével is 9 képviselőt tud beküldeni úgy, hogy alig 685 ezren szavaztak rájuk.

Az északír Sinn Fein ír nacionalista párt pedig 210 ezer darab szavazattal nyert el 7 körzetet.

Vagyis, ha Farage-ék esetét nézzük, 

A skót és ír nacionalisták pedig, bár hatszor, illetve hússzor (!) kevesebb szavazatot szereztek, mint Farage-ék, mégis több képviselőt küldenek a brit parlamentbe.