Még messze nincs vége: cudar idők elé néz Von der Leyen, több okból is
Az Európai Bizottság régi-új elnökének nem akármilyen kihívásokkal kell majd szembenéznie. Lajkó Fanni írása.
Üdvözöljük Orbán Viktor hazugságshow-jában! Ezzel a címmel közölt hosszú „elemzést” a Spiegel. Az írás szerzői szerint a magyar miniszterelnök arra használja országa soros EU Tanács-elnökségét, hogy a világ színpadán mutogathassa magát, az unió pedig egyelőre tanácstalan, hogyan viszonyuljon mindehhez.
Nyitókép: Georg Hochmuth/APA/AFP/Austria OUT
Az unió vezető diplomatái nemrég arról vitatkoztak zárt ajtók mögött, hogy bojkottálják-e az uniós külügyminiszterek augusztus végi budapesti találkozóját tiltakozásul Orbán Viktor és „egyoldalú” intézkedései ellen. Luxemburg, Spanyolország, Németország és más országok képviselői is elutasították a felvetést, Josep Borrell, az EU külügyi képviselője azonban saját hatáskörben úgy döntött,
az uniós külügyminiszterek nem utaznak Magyarországra.
Az unió, úgy tűnik, egyre megosztottabb abban a kérdésben, hogyan bánjon a magyar miniszterelnökkel a magyar elnökség alatt, különösen mióta Orbán Viktor „konzultáció nélkül”, önmaga döntve erről, elutazott Vlagyimir Putyinhoz, Hszi Csin-pinghez és Donald Trumphoz – írja a Spiegel.
Ez a megosztottság és tanácstalanság más helyzetekben is megmutatkozik. Az uniós belügyminiszterek e heti budapesti találkozóján csak kisebbik részük vett részt, és abban sem ért mindenki egyet Brüsszelben,
Orbán megtarthatja-e egyáltalán a szokásos soros elnöki beszédet az uniós parlamentben.
A cikkírók szerint a magyar elnökség már eleve provokációval indult, hiszen a szlogent: „Tegyük újra naggyá Európát!”, Orbánék Trumptól vették, ami „az elsősorban protokolláris jellegű uniós elnökségi szerep durva félreértelmezése”. A feladat ez esetben ugyanis mindössze annyi, hogy hat hónapon át az aktuálisan elnöklő ország kormánya szervezi a miniszteri találkozókat, illetve meghatározza a napirendet.
Orbán Viktor viszont az EU-elnökség logójával ellátott fotókat osztogatott a moszkvai találkozójáról,
holott a mostani szerepköréhez semmilyen külpolitikai kompetencia nem kapcsolódik.”
A bizottsági elnök Von der Leyen minderre keményen reagált: az informális miniszteri értekezleten Magyarország vezetése alatt többé nem vehetnének részt biztosok, csak köztisztviselők. Újraválasztási beszédében is beleszállt Orbánba, de hogy ez csak kampányfogás volt, vagy kitart-e e mellett a szigorúan elutasító irányvonal mellett, azt még nem tudni.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság régi-új elnökének nem akármilyen kihívásokkal kell majd szembenéznie. Lajkó Fanni írása.
A jövőre nézve némi támpontot adhat a e tekintetben az a legújabb jogállamisági jelentés, amely „katasztrofális bizonyítványt állít ki a magyar kormányról amiatt, ahogyan az az igazságszolgáltatást és a médiát kezeli”. Von der Leyen azonban akárhogy is szeretne, nem indíthat teljes pályás letámadást Orbán Viktorral szemben, hiszen Ukrajna-ügyben szüksége van rá:
Kijev támogatásához egyhangú döntésre van szükség az Európai Tanácsban.
Az uniós bojkottot a német kormány egy része elég kritikusan szemléli. Annalena Baerbock külügyminiszter például inkább Budapesten tartotta volna a külügyminiszteri találkozót, „hogy magyar földön, nyíltan beszélhessenek az EU és a magyar kormány közötti nézeteltérésekről”, illetve „hogy a helyszínen tárgyalásokat szervezhessen a magyar ellenzéki képviselőkkel”.
Sok diplomata attól is tart, hogy Orbán marginalizálása a várttal épp ellentétes hatást ér el az európai lakosság körében,
azaz ha az a kép alakul ki, hogy mindenki Magyarország ellen van, akkor Orbán Viktor tűnik majd áldozatnak, az EU pedig a gonosznak.
A bojkottról szóló döntésnek azért akadnak támogatói is Németországban; a héten több miniszteri találkozót is tartottak Budapesten, de ezeken egyetlen német miniszter sem vett részt.
Jó, hogy Borrell és az EU határokat szab Orbánnak” – nyilatkozott Nils Schmid, az SPD külpolitikai szakértője is,
mondván, még soha nem fordult elő, hogy egy kormány „ilyen nyilvánvalóan visszaélt volna az uniós elnökséggel a saját érdekeit előtérbe helyezve”.
A magyar miniszterelnökkel szemben nyílt vitára szeptemberben Strasbourgban kerülhet majd sor, amikor Orbán Viktor elvileg az Európai Parlamentben tart beszédet. Hogy ez ténylegesen megtörténhet-e, nos, egyelőre arról is vita folyik. Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell adni a magyar kormányfőnek a lehetőséget.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság elnökének újraválasztásáról, a békemisszióról, a Trump elleni merényletről és a szolnoki kalandparkban történt gyermekbántalmazásról is beszélt Orbán Viktor.
A liberálisok egyetértenek vele, szerintük mivel a Orbán Putyin propagandáját terjeszti, „azt kemény érvekkel ellensúlyozni kell, különben megválaszolatlanul maradnak a hazugságok” – fejtette ki például Moritz Körner FDP-s EP-képviselő.
A meghívás elutasítását az EP-képviselők egy része gyávaságnak tartaná.
Nem úgy a zöldek európai parlamenti képviselője, Daniel Freund, aki úgy véli, a többség szavai el sem jutnának a magyarokhoz, Orbán pedig kizárólag arra használná ezt az alkalmat, „hogy magát és a hazugságshow-ját népszerűsítse. Ezért a meghívás elutasítása lenne a helyes lépés.”
Hasonlóan vélekedik az EP szociáldemokrata alelnöke, Katarina Barley (SPD) is. Szerinte Orbán „a propagandamédiájával szilárdan ellenőrzése alatt tartja Magyarországot, és sokéves tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy nem lehetséges vele demokratikus véleménycsere.
A parlament viszont nem engedheti meg, hogy öncélúságra használt színpadként visszaéljenek vele.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Ha a két háborúzó félen múlik, nem lesz béke – mondta a kormányfő Tusványoson.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök nagy tapsot kapott, a megnyitó show nem.