Friss kutatási eredményeket mutattak be Tusványoson a külhoni magyarság és a diaszpórában élő magyarok párválasztási szokásait, gyermekvállalással, valamint családalapítással kapcsolatos attitűdjeit, a kárpátaljai magyarok esetében pedig a szétszakított családok helyzetét járja körül.
Nyitókép forrása: MCC
***
Csütörtök délután mutatták be a Kötelékek – Családkutatás a külhoni magyarok körében című jelentést, amelyet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), az Ifjúságkutató Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közösen készített.
Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a legutóbbi népszámlálások eredményei alapján szomorú megállapításra jutott.
Eszerint mindegyik külhoni nemzetrész lélekszáma csökkent. A rendszerváltás óta az erdélyi magyarok száma csaknem 40%-kal, a felvidékieké 20%-kal, a vajdasági magyaroké pedig majdnem 50%-kal csökkent.
köztük a kárpátaljai magyarság száma a háború hatásainak következtében immár 100 000 fő körüli létszámra csökkent.
Jelen kutatásban összesen 16 kárpátaljai család története ismerhető meg, amelyből kilenc család a háború miatt szétszakítottságban éli mindennapjait, míg hét család Kárpátalján maradva próbálja megtalálni a boldogulás lehetőségeit. Rajtuk keresztül a szülőföldtől távol levő férfiak, a családfő szerepét ellátni kényszerülő nők, és az apa nélkül maradt gyermekek viszontagságos mindennapjaiba kapunk betekintést.
Fűrész Tünde a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke már a kutatás eredményeit sorolva kiemelte, hogy 2023-ban a határon túli 18–49 éves magyarok közül a legtöbben házasságban éltek. A nem házas párkapcsolatokban élők közül mindhárom régióban tízből legalább hatan azt tervezik, hogy összeházasodnak.
A megkérdezettek átlagosan 2,21 gyermeket tartanak ideálisnak egy családban, míg a vágyott gyermekszám 2,12 fő. Az anyaországi magyarokhoz hasonlóan mind a három régióra jellemző, hogy a házasok és a vallásos párok több gyermekre vágynak. Kiderült az is, hogy a határon túli családoknak járó juttatások (anyasági támogatás, Babakötvény) ismertsége és igénybevétele Erdélyben és a Vajdaságban a legmagasabb, a családtámogatások közül pedig az oktatás-nevelési támogatás a legismertebb és a legnépszerűbb.
Ezt is ajánljuk a témában
Az asszimiláció és a marginalizáció kettős csapdájában vergődik a külhoni magyar ifjúság. De azért itt-ott felcsillan némi reménysugár, s maguk a fiatalok is szót kérnek. Veczán Zoltán írása.
Gergely Orsolya szociológus (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) kiemelte a regionális és más élethelyzetre vonatkozó különbségek fontosságát, hiszen másképpen képes nemzeti identitását megtartani egy tömbben és egy szórványban élő magyar.
Az erdélyi és azon belül székelyföldi trendre utalva említette a „három az új kettő” szlogenjét, amely a székelyföldi értelmiségi családokban terjedő felfogás, amely tudatos, a népességfogyást lassító stratégia.
Gazsó Dániel a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a diaszpórában élők magyarokra vonatkozó adatfelvételre utalva elmondta, hogy az eredmények elsősorban az elsőgenerációs emigráltakra vonatkoznak, hiszen a megkérdezettek nagyobb része nem abban az országban született, ahol most él. A kivándorlás okai elsősorban gazdasági természetűek, azonban a politikai és a magánéleti tényezők is jelen voltak a döntésnél.
Ezt is ajánljuk a témában
Bizalmatlanság, bizonytalanság, céltalanság és magány – ez jellemezte a magyar fiatalok számára 2023-at az Ifjúságkutató Intézet jelentése szerint. De merre tovább?
Az elsősorban magyarországi születésűek (66%) mellett nagyobb arányban származtak megkérdezettek Erdélyből (11%) és Felvidékről (5%).
A visszavándorlási szándék, legalábbis rövidtávon nem jellemzi a diaszpórában élő megkérdezetteket, a magyarországi születésűek jellemzően hosszabb távon sem számolnak azzal, hogy hazaköltöznek, ha mégis, jellemzően nem oda költöznének vissza, ahonnan elvándoroltak.
Az erdélyi, a felvidéki, valamint a vajdasági magyarok túlnyomó többsége házasságban, szülőföldjén és némileg kisebb arányban, de ugyanazon a településen képzeli el huszonöt év múlva az életét – sorolta Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója a kutatás jövőre vonatkozó – pozitív – tanulságait.
Kiemelte, hogy a nemzetközi kutatási adatok szerint míg Nyugat-Európában csökken a fiatalok szubjektív boldogságszintje, addig Közép és Kelet-Európában emelkedik.
Jelen kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külhoni 18–49 éves magyarok alapvetően elégedettek az egészségükkel, és általában biztonságban is érzik magukat.
Mindezek pedig mind a kivándorlást gátló tényezők lehetnek a jövőben.
A 34. bálványosi szabadegyetem nemcsak politikai esemény, hanem kampányindító seregszemle is volt. Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői beszéde egyszerre szólt a nemzeti sorskérdésekről, a világrend átrendeződéséről és a belpolitikai mozgósításról.
A lényeg: megmaradni, nem felmorzsolódni, lehetőleg több mozgásteret találni, növelni a jólétet és kibekkelni a háborút. Szilvay Gergely írása.
A stratégia megszületett, de még több támogatóra és polgári körökre van szükség.
Szúrja a szemét a politológusnak, hogy Orbán ki merte fejteni az álláspontját, a saját mérésükre támaszkodva.
Az elszólás kifejezte a lényeget: Magyarország diktatúra.
A Tisza Párt házi csatornája szerint Magyar Péter beszéde csapongó és szétesett volt.
Elképesztő képsorokon az eset.
Elfogult jelentéssel rukkolt elő a Soros-pénzzel kitömött jogvédő szervezet is.
