Remény sincs a tűzszünetre: Ukrajna és a Nyugat nem kér Putyin ajánlatából
Moszkva két feltételt támaszt ahhoz, hogy tűzszünet legyen Ukrajnában, míg a Nyugat Svájcban tart békecsúcsot, de Oroszországot nem hívták meg.
A NATO főtitkára szerint „a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni”.
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségnek láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentető arzenálját az ellenfelei részéről megnyilvánuló jelenlegi fenyegetések közepette.
Stoltenberg a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott, hétfőn ismertetett interjúban elmondta: konzultációk zajlanak a tagországok körében olyan rakéták készenlétbe állításáról, amelyek jelenleg tárolókban vannak.
A NATO főtitkára szerint „a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni”.
Stoltenberg közölte: nem kíván műveleti részleteket felfedni arról, hogy mennyi nukleáris töltetet kell működőképes állapotban tartani és hány maradhat tárolókban, „de erről konzultálnunk kell, és jelenleg pontosan ezt tesszük”.
Ezt is ajánljuk a témában
Moszkva két feltételt támaszt ahhoz, hogy tűzszünet legyen Ukrajnában, míg a Nyugat Svájcban tart békecsúcsot, de Oroszországot nem hívták meg.
Úgy fogalmazott, hogy
a nukleáris átláthatóságot a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövévé kell tenni”,
az átláthatóság ugyanis elősegíti annak a közvetlen üzenetnek a kommunikációját, hogy „mi természetesen nukleáris szövetség is vagyunk”.
Stoltenberg szerint a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ, de amíg ilyen fegyverek léteznek, a NATO is nukleáris szövetség marad. Veszélyes lenne ugyanis egy olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak nukleáris fegyverei, a NATO-nak viszont nincsenek – tette hozzá.
A főtitkár kijelentette: Kína különösen jelentős erőforrásokat fordít korszerű fegyverzet beszerzésére, beleértve nukleáris arzenálját. Stoltenberg szerint Kína nukleáris tölteteinek száma akár 2030-ra elérheti az ezret.
Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak már a nem nagyon távoli jövőben két olyan potenciális ellenféllel kell szembenéznie, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak, és ez természetesen következményekkel jár – fogalmazott a hétfői Telegraph-interjúban az atlanti szövetség főtitkára.
(MTI)