A portál szerint a 2027-es elnökválasztáson már befuthat a „szélsőjobb".
Nyitókép: Jordan Bardella és Marine Le Pen megrongált plakátja 2024. június 4-én / fotó: Mathieu Thomasset / Hans Lucas via AFP
Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja hasznot húz a fővárosi elittel szembeni széles körű elégedetlenségből. A Politico riportja szerint a francia vidéknek sok dologból elege van: az orosz szankciók és az olcsó ukrán áruk beáramlása miatt a helyi áruk értékesítése nehézzé vált,
a párizsi „bürokraták" pedig nem értik ezeket a problémákat, saját véleménybuborékukban ülnek évtizedek óta.
A gazdatüntetések sem képesek ezt a burkot feltörni, politikai változást Franciaországban nehéz alulról kezdeményezve végigvinni. A vidéki Franciaország úgy érzi, mintha Párizs egy másik világ lenne, a kormányzat kompetens fővárosi szakemberei teljesen érzéketlenek a vidéki társadalom valós szükségleteinek megértésében.
Emmanuel Macron 2017-ben reményt keltett, de végül ő is az elit emberének bizonyult,
aki elődeihez hasonlóan szintén a párizsi elit tagjaiból töltötte fel kabinetjét.
A Politico-cikk szerzői szerint az ellentét nemcsak kulturális, gazdasági, de politikai természetű is: a vidéki franciák megszólításával Marine Le Pen
Nemzeti Tömörülés nevű pártja várhatóan kétszer annyi voksot kap majd (33 százalék) az EP-választáson, mint a francia elnök pártja (15 százalék).
A turisták kedvencét, Párizst a franciák nagy része nem a divat és a művészet fellegvárának, hanem a bűnözés, az elhibázott migrációs és gazdaságpolitika melegágyának látja. A nemzeti radikális pártokat pedig a szavazók többsége nem szélsőjobbnak, hanem patriótának tartja,
a „szélsőjobbra" szavazni nem tabu már a liberális gyökerű Franciaországban.
Ennek oka, hogy a francia elit döntései következtében rengeteg vidéki ipari és agrárközpont elnéptelenedett, a külföldre vitt gyártóegységek alkalmazottainak egy része elvesztette a munkáját, másrészt Le Pen megtisztította pártját az antiszemita stigmától, és az alsó társadalmi rétegek, a francia nemzeti érdekek szószólójaként jelent meg a politikai vitákban. És bár eddig mindig (2017-ben és 2022-ben is) kikapott az elnökválasztás második fordulójában Macrontól,
egyre inkább bírja a mezőgazdasági munkákból élő vidékek és a munkáskörzetek támogatását.
Le Pen pártjának sikere a következetes bevándorlóellenességből fakad: egyre több francia osztja régen hangoztatott nézeteit, miszerint a bevándorlás és a romló közbiztonság között közvetlen összefüggés áll fenn, vagy hogy a muszlim hátterű tömegek beengedése kulturális-társadalmi feszültségeket szülnek.
A választói preferenciák folyamatos átrendeződése a cikk szerint elvezethet oda, hogy a 2027-es elnökválasztást már Le Pen nyerheti. A Le Figaro konzervatív francia napilap áprilisban közzétett felmérése azt mutatta, hogy Le Pen bárki ellen nyerhet már a második fordulóban is.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Elképesztő állapotok uralkodnak az országban.
A kórház köré még védőkerítést is vontak. Végül a katasztrófavédelemnek sikerült hatástalanítania a szerkezetet.
A párizsi hatóságok szerint ők konstruktívan állnak hozzá a jobboldali milliárdos vállalkozásához.
A gyermeket egy „chem-sex” buli, azaz egy drog-orgia keretei között erőszakoltak meg.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Az ukrán elnök szavai komoly felháborodást váltottak ki.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
