Nekimentek a pornóiparnak Amerikában

Fotó: illusztráció (HECTOR MATA / AFP)

A közelmúltban jelent meg az Ethics and Public Policy Center (EPPC) nevű konzervatív agytröszt éves jelentése, ami külön kitér a pornográfiára. Eszerint több amerikai tagállam fellép a pornográfia kiskorúakhoz való eljutása ellen. Mintha erről eddig azt gondoltuk volna, hogy lehetetlen megoldani legalább a kiskorúak védelmét is, a technika végzetszerűként tűnt fel. Mit lépnek ezek a tagállamok?

Világszerte egyre több politikai vezető döbben rá, hogy felnőtt egy generáció, akinek az életében jóvátehetetlen károkat okozott a korlátozás nélküli internethozzáférés és minden, ami ezzel jár: cyber bulling, a pornográfia és az erőszakos tartalmak. Jelenleg úgy tűnik, hogy az életkor ellenőrzés lehet az a jogi eszköz, ami az első ellenlépést jelentheti. Az USA tagállamai közül jelenleg Louisiana bizonyul úttörőnek az életkor-igazolás tekintetében. A „2023. ACT No. 216” nevű jogszabály mintaként szolgál több tagállam számára, és úgynevezett copycat legislation indult be: 2023-ban összesen hat tagállam léptette hatályba a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó változatát: Louisiana, Utah, Mississippi, Virginia, Arkansas, Texas és Montana. Ez csak az, amiről én tudok, de lehet, hogy vannak frissebb fejlemények, mert a jogalkotás előkészítése megkezdődött egy sor másik államban is.

Nem ütköznek politikai ellenállásba akár a politikában, akár a pornóüzletág szereplői részéről?

Dehogynem, éktelen a sivalkodás. 

 Ahol ügyes a politika, ott ezt a nagyívű szabályzást összekapcsolják a terrorizmus elleni küzdelemmel, így jobban kommunikálható az ügy.

Az Egyesült Államokon kívül hol lépnek még fel hatékonyan a gyermekekre veszélyes tartalmak ellen?

Európán belül Franciaország és Nagy-Britannia fektet komoly hangsúlyt a kibertér biztonságossá tételére. Politikai konszenzusra törekszenek, ezért olya szóhasználattal indokolják a jogszabálytervezetek előterjesztését, amivel az ellenzékük is azonosulni tud. Dél-Koreában a pornófüggőség tömeges méreteket ölt és demográfiai katasztrófát idézett elő. A demokratikus berendezkedésű kelet-ázsiai állam ezért 

 Teljesen jó. Egyszersmind fellépnek az online szerencsejáték és a kalózkodás ellen is. Az elmúlt évtizedekben Dél-Korea tudatosan erősítette digitális szuverenitását. Nekem ez a megközelítés rendkívül rokonszenves: régi álmom, hogy egyszer hazánk is képessé váljon arra, hogy szükség esetén le tudjon válni a World Wide Web-ről.

Dél-Korea egy demokratikus állam. A liberális sajtó nem kezdte el azonnal temetni a demokráciát?

A közelmúlt radikális szigorításai kiváltották a progresszív erők rosszallását, de még a Soros-hálózat szervezetei is elismerik, hogy a folyamat demokratikus keretek között zajlott le. Csak érdekességképpen mondom, nem mintha különösebben lényeges lenne, hogy mit gondolnak.

Miért esemény az, hogy megjelenik egy ilyen dokumentum, mint az EPPC jelentése?

Az amerikai agytrösztök elsősorban magánadományokból működnek. A szervezetek vezetősége időről-időre számot ad arról, mire használták fel az adományozók pénzét. Az ilyen jelentés jó alkalom arra, hogy a nyilvánosság előtt megerősíthessék elvi állásfoglalásaikat, ismertessék stratégiai célkitűzéseiket. Az EPPC egy vállaltan keresztény műhely, 

Gondolom itt eléggé kézzelfogható eredményeket kell produkálni ahhoz, hogy megőrizzék a szponzorok bizalmát.

Abszolút! A teljesség igénye nélkül: az EPPC 92 egészségügyi szakembereknek nyújtott szakértői tanúképzést, nyolc tájékoztató dokumentumot tett közzé az abortusz különböző aspektusairól. Emellett megakadályozták, hogy a Biden-kormányzat az orvosokat a nemváltó kezelések és műtétek elvégzésére kényszerítse, valamint azt is, hogy a biztosítók ezt fedezzék. Egy másik projektjük 14 másik kormányzati jogszabálytervezet ellen is fellépett, amelyek az abortusz és a genderideológia propagálására, valamint a vallásszabadság és a lelkiismereti jogok korlátozására irányulnak. Ügyvédeik 19 amicus curiae beadványt nyújtottak be a nemi identitással, abortusszal, szólásszabadsággal és vallásszabadsággal kapcsolatos perekben. emellett több mint száz előadást és szakpolitikai konzultációt tartottak 42 egyházi szervezet számára a genderideológia filozófiai, teológiai és jogi kezeléséről. Ezek együttesen több mint 13 000 emberhez jutottak el. És az EPPC nem egy nagy szervezet!

Pontosan mit jelent az online gyermekvédelem?

Jelenleg, 

Ha például erőszakot bemutató videó kerül elé, elegendő, ha rákattint arra a gombra, hogy „elmúltam 18 éves”. Arra lenne szükség, hogy ad 1. az ilyen tartalmak meg se jelenjenek a kijelzőn, vagy ad 2., ha megjelenik, akkor csak anonim, de személyhez kötött azonosítást követően lehessen megtekinteni.

Miért fontosak Amerikában a think tankek?

A think tank eredetileg egy katonai műszó, a világháborúk idején azt a biztonságos helyet jelentette, ahol a stratégiai tervezés zajlott. Azonban fokozatosan elvont értelemben kezdték használni a kifejezést, mintha azt mondanám, hogy „gondolatműhely”. Mára pedig ez az absztrakt jelentés vált a szó elsődleges értelmévé. A think tank az a hely, ahol az új ötletek, új gondolatok megszületnek, illetve az ezeket összefoglaló írásokat megfogalmazzák. A nyugati civilizáció egyetemei álintézményekké váltak. A vezetés magáévá tette az üzleti szellemet, így a legtöbb felsőoktatási intézmény ma már tulajdonképpen vállalkozásszerűen működik, ami mellesleg oktatást imitál. Azzal a lényeges különbséggel, hogy a magánegyetemek inkább egy multira, az államiak pedig talán inkább egy szoci nagyvállalatra emlékeztetnek. Az oktatók pedig belekonformizálódtak az új miliőbe: itt a bürokratikus feladatokat ugyan nagyon pontosan el kell látni, de önálló gondolatokra nincs már szükség, és a tudásátadás színvonala is teljesen másodlagos. A szellemi munkát szabványok szerint ítélik meg: a mai „tudósok” impakt faktorokban, Q 1-es cikkekben, meg hivatkozásokban gondolkodnak. Az eredetiség semmilyen szinten nem elvárás. Ezért a kompromisszumért cserébe az értelmiségiek viszonylagos szabadságot és függetlenséget kapnak egy igazi multihoz képest, ahol nem tolerálnák az efféle trógerséget. Ez természetesen kontraszelekcióhoz vezet: többnyire azok maradnak a felsőoktatásban, akik nem lennének képesek helytállni a piacon, mert képtelenek kommunikálni a környezetükkel, nem tudnak lényegretörően fogalmazni, a beszédtechnikájuk nulla, és nem mernek konfrontálódni sem. Az egyetem voltaképpen safe place az oktatók számára. Ezt a diákok érzik, ez voltaképpen a deviancia oka.

Mikor indult meg ez a folyamat?

Két, párhuzamos tendenciáról beszélhetünk. A kilencvenes években megjelent nálunk is az amerikanizmus: az egyetem egyre inkább a nyílt társadalom eszményét kiszolgáló nyitott egyetem modellje szerint működik – ahogy Karl Popper megálmodta. Multikulti és edutainment. Ezek a kulcsszavak. A másik ok, hogy Magyarországon a felsőoktatásban még mindig nem zajlott le a rendszerváltás. A kormány megtette az előkészületeket, de Brüsszel belesikított, hogy jogállam! meg demokrácia! és megakasztotta a folyamatot.

Amerikában mikor és hogyan kezdődött mindez?

Az amerikai egyetemek, főiskolák és college-ok gyors, látványos hanyatlásnak indultak a második világháború után. Született egy haszonelvű politikai döntés, melynek értelmében beiskolázták a háborús veteránokat. A hirtelen és mesterségesen felduzzasztott létszám magával hozta a színvonal zuhanását. Érdekes, hogy ez időben egybeesett a második red scare-rel. Ez a mccarthyzmus kora, ebben az időben éppen elég erélyesen felléptek a sztálinista és/vagy trockista infiltrációval szemben. De ez csak átmenetileg segített. 

 A woke most ezért tarol.