Lehull a lepel: Duda elnök kikotyogta, melyik két embertől fél Putyin
Andrzej Duda megérti Donald Trumpot.
Senki sem készül könnyű csevegésre.
Nyitókép: Fischer Zoltán (Magyar Nemzet)
Magyarországra látogat szerdán Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Mint tudjuk, Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy
arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból.
A Magyar Nemzet hangsúlyozza, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra, esetleg „hajlandók koalíciójára” van szükség,
Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze,
megőrizze a szövetség egységét.
Hozzáteszik:
a nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban.
Szijjártó Péter külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten koordinálnák a fegyverszállítást, engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre, hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek, magas rangú tisztségviselőt, sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába.
Hangsúlyozta:
„Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé!”
Többször, többen megkongatták a vészharangokat, írják, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor az oroszok és a NATO között, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat, Moszkva pedig figyelmeztetett: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint.
Hangsúlyozzák:
Magyarország a fentiek miatt kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon,
legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról.
Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.
Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70-80 százalék fölötti a NATO támogatottsága, és ezen az ukrajnai háború sem változtatott.