Senki sem készül könnyű csevegésre.
Nyitókép: Fischer Zoltán (Magyar Nemzet)
Magyarországra látogat szerdán Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Mint tudjuk, Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy
arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból.
A Magyar Nemzet hangsúlyozza, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra, esetleg „hajlandók koalíciójára” van szükség,
Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze,
megőrizze a szövetség egységét.
Hozzáteszik:
a nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban.
Szijjártó Péter külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten koordinálnák a fegyverszállítást, engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre, hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek, magas rangú tisztségviselőt, sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába.
Hangsúlyozta:
„Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé!”
Többször, többen megkongatták a vészharangokat, írják, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor az oroszok és a NATO között, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat, Moszkva pedig figyelmeztetett: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint.
Hangsúlyozzák:
Magyarország a fentiek miatt kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon,
legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról.
Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.
Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70-80 százalék fölötti a NATO támogatottsága, és ezen az ukrajnai háború sem változtatott.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
A hóval borított Karmelitában fogadta Marcel Ciolacut Orbán Viktor.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Figyelemmel olvassák el Nagy Bandó mondatát, mert a humorista ezzel végleg kiiratkozott a közéletből.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
