Senki sem készül könnyű csevegésre.
Nyitókép: Fischer Zoltán (Magyar Nemzet)
Magyarországra látogat szerdán Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Mint tudjuk, Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy
arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból.
A Magyar Nemzet hangsúlyozza, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra, esetleg „hajlandók koalíciójára” van szükség,
Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze,
megőrizze a szövetség egységét.
Hozzáteszik:
a nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban.
Szijjártó Péter külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten koordinálnák a fegyverszállítást, engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre, hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek, magas rangú tisztségviselőt, sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába.
Hangsúlyozta:
„Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé!”
Többször, többen megkongatták a vészharangokat, írják, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor az oroszok és a NATO között, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat, Moszkva pedig figyelmeztetett: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint.
Hangsúlyozzák:
Magyarország a fentiek miatt kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon,
legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról.
Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.
Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70-80 százalék fölötti a NATO támogatottsága, és ezen az ukrajnai háború sem változtatott.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Magyarország április 12-i parlamenti választási kampánya az országhatárokon túl is folyik, a szerepek váratlan felcserélődésével – írja Techet Péter a Kyiv Independentben.
Dmitrij Medvegyev szerint az EU a NATO-nál is ellenségesebb katonai szövetséggé alakulhat át.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
Bayer Zsolt és Ambrózy Áron podcastjában egy állítólagos kémtörténet kapcsán bírálták a balliberális sajtót.
Uniós pénzek elcsalása miatt áll a bál.
