A transzhumanizmust kritizálja a The European Conservative Valóságellenőrzés podcastjában egy filozófus és egy katolikus pap. Hogy mi a baj a transzhumanizmussal? Mutatjuk!
Illusztráció: Orthochristian.com
A transzhumanizmus egyszerre szellemi és kulturális jellegű mozgalom, ami az emberi fejlődés radikális fokozását tűzte zászlajára, úgy, hogy „okosabbá” és erkölcsösebbé akarják tenni az embereket – hangzott el a The European Conservative Valóságellenőrzés című podcastjában.
Ebben Jan C. Bentz filozófus és újságíró beszélgetetétt Michael Baggot atyával, a Krisztus Légiója Kongregáció tagjával.
A „transzhumán” szót a biológus Julian Huxley, az író Aldous bátyja használta először.
Az eszmerendszer alapvetésének lényege, hogy az evolúció nem ért véget a Homo sapiensszel, hanem egyre komplexebb rendszerek felé halad.
A transzhumanizmus (az embersiég meghaladása) szerint az emberi természet megváltoztatható, a humán határok túlléphetők, tudomány és a csúcstechnológia (bio-, nanotech, genetika, szintetikus biológia, kvantuminformatika, virtuális és kiterjesztett valóság, robotika, MI) vívmányainak kreatív alkalmazásaival előbb transzhumán, majd a biológián túllépve poszthumán létformákká alakítható.
A Wikipédia szerint a transzhumanizmus egy olyan filozófiai és intellektuális mozgalom, amely az emberi állapot javítását szorgalmazza olyan kifinomult technológiák kifejlesztésével és széles körben elérhetővé tételével, amelyek nagymértékben javíthatják a hosszú élettartamot, a megismerést és a jólétet. Azaz be akarja építeni a technológiát az ember testébe és agyába.
Mint a podcastban elhangzott: a mozgalom célul tűzi ki az élet radikális meghosszabbítását is, tulajdonképpen végső célja a földi halhatatlanság elérésében ragadható meg, de mindenképpen el akarja érni, hogy meghaladjuk az évezredek óta ismert emberképet és ismert korlátainkat.
Baggotték az Axióma összefoglalója szerint rámutatnak:
a transzhumanizmus szembehelyezkedik a keresztény antropológiával és az ember teremtettségébe vetett hittel is, amikor az embert egyfajta véletlennek tartja mint az evolúció győztese.
Mivel azonban a technikai fejlődés jelentős lehetőségeket adott a kezünkbe, a transzhumanisták úgy vélik, eljött az ideje, hogy ezen eszközök megragadásával magunk vegyük kezünkbe az irányítást. A transzhumanizmus végső célja egyfajta szuperlény alkotása, amely már nem is értelmezhető az emberről alkotott fogalmaink alapján, mert azt régen meghaladta és túllépett az emberi test okozta határokon.
Baggott atya arra is figyelmeztetett, sok transzhumanista szerző próbálja csökkenteni a radikális követelések jelentőségét, hogy azokat elfedje, vagy elfogadhatóbbá tegye a társadalom szemében, noha a javaslatok egy része valóban nagyon ijesztő, sőt, egyenesen pusztító.
Sőt: erkölcsi normákba is ütközik a transzhumanizmus emberi testet tökéletesíteni vágyó elképzelése – figyelmeztetett Michael Baggot. A beszélgetés során kitért arra is: a transzhumanizmuson belüli dataizmus irányzata arra összpontosít, hogy az ember majdan egyfajta digitális létezővé váljon, például az agyát (a tudását) feltöltheti majd egy interneten elérhető felhőbe, ezzel digitális halhatatlanságot biztosítva az „énjének”.
A transzhumanizmus egyben elveti a vallásokat is, olyan tényezőként tekintve rájuk, amelyekre az emberek (a hagyományokhoz hasonlóan) csak egy ideig támaszkodtak, ám a technológiai fejlődéssel ezeket is meghaladjuk. Ugyanakkor érdekes párhuzam figyelhető meg a Szentírás azon szakaszával, melyben a szinoptikusok Jézus színeváltozását írják le: a transzhumanizmus egyfajta véglegesedő „színeváltozást”, átváltozást sürget. Baggot atya aláhúzta: a keresztény ember egy egészen más átalakulásra kap meghívást és hivatást.
A beszélgetést ALÁBB tudják visszanézni:
A francia katonatiszt szerint Európa képtelen önállóan „megállni a saját lábán”, ezért az uniós vezetők Trumpnál sürgetnek komoly és hiteles biztonsági garanciákat Ukrajna és a kontinens számára.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Az Ars et Viriditas egyszerre 1) értékközpontú és alkotó szemléletű életrend, munkaéthosz; 2) az emberi tevékenységek minőségi színvonalán nyugvó ökológiai alternatíva; 3) közösségi hálózat.
A valóságtól teljesen elrugaszkodott „elemzés” látott napvilágot.
Ilyen pedigrével valóságos „merjünk kicsik lenni”-hozzáállásnak hat, ha magunkra nézve a kultúrkereszténységet tekintjük az elérhető maximumnak. Francesca Rivafinoli írása.
Megérkezett az Alien: Föld, vele együtt pedig a legjobb dolog, ami évek óta történt az Alien-univerzummal. Évadnyitó-kritika a Disney+ új sorozatáról.
Sokaknak megtévesztő a vb-selejtező csoport jelenlegi állása.
Doha teljesen újraértékeli közvetítői szerepét és a terrorszervezet jövőjét az országban.
