A transzhumanizmust kritizálja a The European Conservative Valóságellenőrzés podcastjában egy filozófus és egy katolikus pap. Hogy mi a baj a transzhumanizmussal? Mutatjuk!
Illusztráció: Orthochristian.com
A transzhumanizmus egyszerre szellemi és kulturális jellegű mozgalom, ami az emberi fejlődés radikális fokozását tűzte zászlajára, úgy, hogy „okosabbá” és erkölcsösebbé akarják tenni az embereket – hangzott el a The European Conservative Valóságellenőrzés című podcastjában.
Ebben Jan C. Bentz filozófus és újságíró beszélgetetétt Michael Baggot atyával, a Krisztus Légiója Kongregáció tagjával.
A „transzhumán” szót a biológus Julian Huxley, az író Aldous bátyja használta először.
Az eszmerendszer alapvetésének lényege, hogy az evolúció nem ért véget a Homo sapiensszel, hanem egyre komplexebb rendszerek felé halad.
A transzhumanizmus (az embersiég meghaladása) szerint az emberi természet megváltoztatható, a humán határok túlléphetők, tudomány és a csúcstechnológia (bio-, nanotech, genetika, szintetikus biológia, kvantuminformatika, virtuális és kiterjesztett valóság, robotika, MI) vívmányainak kreatív alkalmazásaival előbb transzhumán, majd a biológián túllépve poszthumán létformákká alakítható.
A Wikipédia szerint a transzhumanizmus egy olyan filozófiai és intellektuális mozgalom, amely az emberi állapot javítását szorgalmazza olyan kifinomult technológiák kifejlesztésével és széles körben elérhetővé tételével, amelyek nagymértékben javíthatják a hosszú élettartamot, a megismerést és a jólétet. Azaz be akarja építeni a technológiát az ember testébe és agyába.
Mint a podcastban elhangzott: a mozgalom célul tűzi ki az élet radikális meghosszabbítását is, tulajdonképpen végső célja a földi halhatatlanság elérésében ragadható meg, de mindenképpen el akarja érni, hogy meghaladjuk az évezredek óta ismert emberképet és ismert korlátainkat.
Baggotték az Axióma összefoglalója szerint rámutatnak:
a transzhumanizmus szembehelyezkedik a keresztény antropológiával és az ember teremtettségébe vetett hittel is, amikor az embert egyfajta véletlennek tartja mint az evolúció győztese.
Mivel azonban a technikai fejlődés jelentős lehetőségeket adott a kezünkbe, a transzhumanisták úgy vélik, eljött az ideje, hogy ezen eszközök megragadásával magunk vegyük kezünkbe az irányítást. A transzhumanizmus végső célja egyfajta szuperlény alkotása, amely már nem is értelmezhető az emberről alkotott fogalmaink alapján, mert azt régen meghaladta és túllépett az emberi test okozta határokon.
Baggott atya arra is figyelmeztetett, sok transzhumanista szerző próbálja csökkenteni a radikális követelések jelentőségét, hogy azokat elfedje, vagy elfogadhatóbbá tegye a társadalom szemében, noha a javaslatok egy része valóban nagyon ijesztő, sőt, egyenesen pusztító.
Sőt: erkölcsi normákba is ütközik a transzhumanizmus emberi testet tökéletesíteni vágyó elképzelése – figyelmeztetett Michael Baggot. A beszélgetés során kitért arra is: a transzhumanizmuson belüli dataizmus irányzata arra összpontosít, hogy az ember majdan egyfajta digitális létezővé váljon, például az agyát (a tudását) feltöltheti majd egy interneten elérhető felhőbe, ezzel digitális halhatatlanságot biztosítva az „énjének”.
A transzhumanizmus egyben elveti a vallásokat is, olyan tényezőként tekintve rájuk, amelyekre az emberek (a hagyományokhoz hasonlóan) csak egy ideig támaszkodtak, ám a technológiai fejlődéssel ezeket is meghaladjuk. Ugyanakkor érdekes párhuzam figyelhető meg a Szentírás azon szakaszával, melyben a szinoptikusok Jézus színeváltozását írják le: a transzhumanizmus egyfajta véglegesedő „színeváltozást”, átváltozást sürget. Baggot atya aláhúzta: a keresztény ember egy egészen más átalakulásra kap meghívást és hivatást.
A beszélgetést ALÁBB tudják visszanézni:
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Az újgenerációs mély agyi stimulációs eszközök képesek előre jelezni a depressziót, még mielőtt a beteg bármilyen tünetet észlelne. Az eljárás sikeréhez azonban az is fontos, hogy ne kezeljük stigmaként a mentális betegségeket.
S ahhoz mit szólna a rabbi úr, ha jövőre haszid zsidónak vagy rabbinak öltözött homoszexuálisok vonulnának, kezükben a szivárványos kotonnal ékesített Tórával?
Nagy terveket szőnek Kijevben a politikai és gazdasági korlátok ellenére.
Ezt kínálja a nagyszabású Büszkeség-menet? Egy szombat délután felolvadhatsz a tömegben, hogy aztán másnap reggel már megint szorongj, hogy ki hol mit gondol rólad? Francesca Rivafinoli írása.
Milyen aktualitással és erővel bírhat az alkotói szemlélet mindennapi életünkben? Földi hivatásunk megtalálása hogyan hat gyümölcsöző módon életünkre, bármilyen tevékenységet végezzünk? Többek között e kérdések megválaszolásához is támpontokat ad az Ars et Viriditas kezdeményezés.
Összeomlott a PSG olasz kapusa, Gianluigi Donnarumma, miután aktív része volt Jamal Musiala kiesésében.
Több száz drónt vetettek be.
