Kétezer eurót kell fizetni az útlevél nélkül benyomuló töröknek, és akkor hazamegy. Bizony.
(Nyitókép: Christoph Reichwein / AFP)
„Egyre több menedékkérő utazik be Németországba mindenféle személyazonosító okmány nélkül” – írja a Die Welt;
idén eddig a bő százezer új jövevény 57 százaléka nem mutatott fel semmiféle iratot.
Újabb 57 ezer ember, bent az EU közepén, mindenfajta ellenőrizhetőség és visszakövethetőség nélkül, öt hónap alatt. Tavaly az egész évet tekintve „csak” 48 százalék volt az arány; ami relatíve tényleg nem rossz szám a 2015-ös 83 százalékhoz képest.
De ami igazán különös: a magukat szírnek, illetve afgánnak vallók után az okmányok nélkül érkezők harmadik legnagyobb csoportja a törököké – ők 57,5 százalékban jutnak ezekben a napokban is úgy Németország területére, hogy egy darab útlevélféleség sincs náluk.
Márpedig esetükben még a legamazonabb jogvédő is nehezen hivatkozhat arra, hogy bombázások elől menekültek a szegény párák,
csapot-papot hátrahagyva. Ahogy az se lehet érv, hogy hazájukban fejletlen az anyakönyvezés – a személyi igazolvány állítólag olyannyira kötelező Törökországban, hogy anélkül se iskolába nem lehet járni, sem egészségügyi ellátáshoz nem lehet hozzájutni.
Egyidejűleg Németországban tíz török menedékkérő közül kilenc kérelmét elutasítják, a túlnyomó többség ugyanis semmiféle érdemi érvet nem tud felhozni az üldöztetésére – és akkor fel van adva a lecke az ügyintézőknek, hogy sziszifuszi kutatásokkal megpróbáljanak valami bizonyítékot találni az iratok nélküliek török állampolgárságára, és így aztán Törökország valamiképpen esetleg rábólintson a visszafogadásukra. Hogy valami képet kapjunk a munkamennyiségről:
tavaly több mint 62 ezer török folyamodott menedékért Németországban, és mindösszesen 1299 főt sikerült kitoloncolni.
„Megmondom Önnek: ha nem figyelünk oda arra, hogy kit engedünk be, akkor a dolgot sose fogjuk kitoloncolással megoldani” – találta fel a spanyolviaszt a névtelenséget kérve panaszkodó szakemberek egyike, körülbelül ugyanaznap, amikor az Európai Bíróság kukoricára térdepeltette Magyarországot a nem mindenkit beengedés gyakorlata miatt.
Persze ott van az önkéntes hazatérés is mint opció:
a német állam személyenként akár bő kétezer euróval is dotálja azt, aki hajlandó elhagyni az országot,
amihez egy uniós program keretében hasonló nagyságrendű visszailleszkedési juttatások csaphatók hozzá – Törökországban a minimálbér nagyjából 488 euró. És hogy mik vannak, mit derített ki mostanság az illetékes hatóság, szinte ki nem találnánk:
különösen török állampolgárok kifejezetten azért utaznak be Németországba, hogy aztán a hazatérésükkel segélyekhez jussanak.
Nyolcszázezer forintot kell fizetni a benyomuló töröknek, akkor készségesen eltávozik – Mohácshoz képest ezek azért kétségkívül békésebb feltételek.
Van, aki nem is szórakozik hivatalos menedékkérelem benyújtásával és a látszat kedvéért néhány hónap türelmes kivárásával; ehelyett érkezés után néhány nappal már kopogtat is a hivatal ajtaján, hogy kedvesen érdeklődjék a hazatérési konstrukciók felől.
Velem lehet alkudni, ha nagyon muszáj, kvázi.
Sőt, több tartomány is észlelte, hogy ezek az emberek olykor egészen pontos ismeretekkel rendelkeznek a lehetséges támogatási összegekről, és szabályosan követelik ezeket – olvasható a Welt am Sonntag közlése szerint egy belső dokumentumban, amire már a derék adófizető német kommentelők is versenyt hüledezve kérdezgetik, vajon a jogalkotási folyamat mely pontján merülhetett fel bárkiben is, hogy ez nem pontosan így lesz.
De úgy tűnik, nekik tényleg Mohács kell.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Jobban jár-e az az Abdul, akit ámokfutása után német rendőr lő le, mint az, akit a magyar állam nem enged be? Francesca Rivafinoli írása.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
A reform 2025 májusától lép életbe.
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
„Emberellenes, idegengyűlölő álláspontjuk” miatt.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
