Ez lehet az egyik ok, amiért Kína nem támadja meg Tajvant

Fotó: Unsplash

Az MCC Külgazdasági Műhelye szervezett beszélgetést a félvezetőgyártás globális versenyéről, illetve gazdasági és technológiai jelentőségéről. A beszélgetés során bemutatásra kerültek a félvezetőgyártással járó geopolitikai előnyök, az ázsiai régió kiemelt szerepe és a régión belüli dinamikák, illetve Európa, azon belül Magyarország mozgástere is. A beszélgetésen Bánhidi Ferenc, közgazdász, Kína-szakértő és Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója vettek részt, a moderátor Kertész Bence, az MCC Külgazdasági Műhely műhelytagja volt.

Tasnádi szerint a chiptervezés, a gyártóberendezések, speciális vegyszerek beszállítói monopolpiacot alkotnak, és a chipipar nem koncentrálódik egyetlen országban sem, a főbb szereplők között van megosztva. 

a gyártás Kína, Tajvan, Dél-Korea és Japán között oszlik meg, de Malajzia, Indonézia és a Fülöp-szigetek is jelen vannak. Egy ideig Japán volt az USA technológiai kihívója, de az USA visszavette a vezető szerepet, most ugyanez történik Kínával, ám Japán elért annyit, hogy az ő maratógázaik nélkül összeomlana a chipipar. 

A félvezető-ipar tőkeigényes dolog, a kutatás-fejlesztés nagy befektetést igényel, hogy haladni tudjon az ipar a korral. A multik, az egyetemek és intézmények vonnak össze erőforrásokat, hogy ezeket tudják koncentrálni a fejlesztésben. A lánc jó része Kelet-Ázsiában van, természeti katasztrófák és geopolitikai konfliktusok által veszélyeztetett helyeken. 

Kínai invázió esetén az iPhone-okba nem tudnának éveken át chipeket gyártani. Ezért az USA szeretné újra házon belülre telepíteni a chipek gyártását, most 9-10 százaléka a chipeknek ott készül, adófizetők dollármilliárdjaival támogatva. Tíz év alatt ez a szám 15 százalékra nőhet, és még modernebb chipeket akarnak gyártani, hogy ha esetleg Kína megtámadja Tajvant, akkor is legyenek ilyen eszközeik. Kínának így csökken a zsarolási potenciálja, de közben gyengülhet Tajvan „szilíciumpajzsa” is – jelezte Tasnádi.

Most már nem csak számítógépekre és telefonokra optimalizált chipek vannak, hanem AI-ra is. Az USA előnye, hogy ebben a tervezési fázisban továbbra is domináns, a chipek tervezésében 65 százalékos aránnyal vannak jelen. Az Apple készülékekben teljesen egyedi chipek vannak, de ugyanez igaz a Qualcommra is. A legmodernebb chipek csak bizonyos termékekbe kellenek. Az elektromos autókba is kellenek chipek, de nem 3 nanométeres, hanem „közönséges”, már tíz éve gyártott chipek, ezért nem lehet lenyomni Kínát. Amikor a különböző piaci részesedéseket nézzük, három szempontot szoktak nézni: versenyképesség, nemzetbiztonság és sérülékenység.

Bánhidi úgy véli, 

most ezt a szankciós rendszert akarják megismételni Amerika Kínával szemben. Kínát viszont nem lehet a régi Szovjetunióhoz hasonlítani, a kísérletek a kínai technológiai fejlődés megakasztására meddők lesznek. 2019-ben elkezdték szankcionálni a Huaweit, de máig ők működtetik a legjobb 5G-hálózatot. 2022-ben jött a következő szankcionálás, ez nem csak a chipexport, de a chipgyártáshoz tartozó összes többi input, pl. szoftverek terén érvényesült, de a hatása még mindig nem értékelhető. Most az Nvidia GPU-k kivitele kapcsán született szankció, de ennek hatását még nehéz megítélni.

Bánhidi kiemelte, hogy Kína minden gazdasági projektjében ott

A különböző szereplők egymást kiegészítő munkáját más nem is tudná megismételni. Ennek voltak olyan eredményei, hogy a Huaweinek ma már van 5G-képes telefonja, az AI-t támogató grafikus chipek alig vannak elmaradva az amerikai chipektől.

Bánhidi szerint Amerika nagy szankciókat vezetett be eddig korlátozott területre, most bővítik ezeket a területeket, és ha totális szankciók felé menne az amerikai politika, lehet hogy még nagyobb negatív hatás érvényesülne. Tasnádi szerint 

Viszont a Huawei szoftverei futnak a kínai elektromos autókban, amelyek a Teslával bármikor felveszik a versenyt, ennyit a szankciók hatásáról, ezek a Huawei-nél nem működtek – tette hozzá a kutató.