„A legszürreálisabb cikk ever” – Schiffer András megtalálta
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/bPc0bNvy9siY-3T9vA9oT14fZIoLAZYKonuSz4mmZ3A/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM5OGE5OWYxNTI0ODQ2NjY4ZDI5YmM0ODhkYjA3YWUw.jpg)
A Párbeszéd megújulásról beszél, miközben a DK és az MSZP nélkül sehol nem lennének.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/bPc0bNvy9siY-3T9vA9oT14fZIoLAZYKonuSz4mmZ3A/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM5OGE5OWYxNTI0ODQ2NjY4ZDI5YmM0ODhkYjA3YWUw.jpg)
Marad a centrum és a baloldal koalíciója, vagy új jobboldali többség alakul ki az Európai Parlamentben? Körképünk a fontosabb tagállamok politikai erőviszonyairól az EP-választás előtt.
Nyitókép: Shutterstock
Június 6. és 9. között az Európai Unió szavazókorú lakossága eldönti, kik képviseljék országát az Európai Parlamentben. A választói lelkesedés általában alacsony, 2019-ben 50,7 százalék volt a részvételi arány, 2014-ben pedig 42,6 százalék. A legtöbb országban sokkal inkább meghatározza a választást a helyi politika, mint az, hogy az adott formációk melyik pártcsaládhoz csatlakoznak majd az EP-ben. Az uniós pozíciót megcélzó politikusoknak leginkább a pártoknál kell lobbizniuk támogatásért, nem pedig a szavazóknál. A voksolás az alacsony részvétel mellett is képet ad arról, hogy a lakosság legaktívabb szavazórétegei kit támogatnak. Cikkünkben azt az öt európai országot vesszük górcső alá, amely a legtöbb képviselőt küldi az EP-be. Az európaiak 720 képviselőt választanak meg, amelyből 367-et Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország küldhet, vagyis a huszonhét tagállamból öt adhatja a képviselők több mint felét.