Megszólalt az egyik német kancellárjelölt: nukleáris védőernyő alá akarja vonni egész Németországot

Merz hozzátette, fontosnak tartja, hogy „az európaiak legalább arra legyenek képesek, hogy egyedül megvédjék a kontinenst”.

Marad a centrum és a baloldal koalíciója, vagy új jobboldali többség alakul ki az Európai Parlamentben? Körképünk a fontosabb tagállamok politikai erőviszonyairól az EP-választás előtt.
Nyitókép: Shutterstock
Június 6. és 9. között az Európai Unió szavazókorú lakossága eldönti, kik képviseljék országát az Európai Parlamentben. A választói lelkesedés általában alacsony, 2019-ben 50,7 százalék volt a részvételi arány, 2014-ben pedig 42,6 százalék. A legtöbb országban sokkal inkább meghatározza a választást a helyi politika, mint az, hogy az adott formációk melyik pártcsaládhoz csatlakoznak majd az EP-ben. Az uniós pozíciót megcélzó politikusoknak leginkább a pártoknál kell lobbizniuk támogatásért, nem pedig a szavazóknál. A voksolás az alacsony részvétel mellett is képet ad arról, hogy a lakosság legaktívabb szavazórétegei kit támogatnak. Cikkünkben azt az öt európai országot vesszük górcső alá, amely a legtöbb képviselőt küldi az EP-be. Az európaiak 720 képviselőt választanak meg, amelyből 367-et Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország küldhet, vagyis a huszonhét tagállamból öt adhatja a képviselők több mint felét.