Iohannis is cáfolt, és megjött a Sándor palota válasza is.
Nyitókép: Minko Chernev / AFP
Mint már megírtuk, felmerült az ötlet, hogy kizárják Magyarországot a NATO Bukaresti Kilencek munkacsoportjából amiatt, hogy a magyar kormány megvétózta a szervezet Ukrajna támogatásával kapcsolatos döntéseit. Legalábbis erről jelentek meg találgatások.
Ezt is ajánljuk a témában
A kelet-európai országok vezetésének problémája, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna felfegyverzését és aggályait fejezte ki az ország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
A B9-csoport 2015-ben jött létre, s a NATO kelet-európai tagállamait tömöríti, olyan országokat, amelyek régebben a varsói szerződés tagjai voltak. Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt szerdán Varsóban biztosították a Bukaresti Kilencek országainak vezetőit arról, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése a szövetség prioritásai közé tartozik.
Ezt is ajánljuk a témában
Sulyok Tamás kihagyja a csúcsot.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke azonban nem vett részt a NATO keleti szárnyát képviselő tagállamok csoportjának a rigai csúcstalálkozóján. Kérdésünkre a Sándor palota a következő nyilatkozott tette:
„A B9-csúcstalálkozó konszenzuskereső, baráti légkörben zajlott, szövetségesekhez méltóan.
A köztársasági elnök továbbra is fontosnak tartja a regionális együttműködéseket – köztük a Visegrádi Együttműködést, a Három Tenger Kezdeményezést és a B9-et is, – melyeken a résztvevők kölcsönösen megismerhetik egymás álláspontját.
Magyarország tevőlegesen támogatja a NATO azon törekvését, hogy az ukrajnai háború kitörése óta megváltozott biztonsági architektúra okán a Szövetség kollektív védelmi képességei erősek legyenek, hiszen a NATO-t azért hoztuk létre, hogyha bármelyikünket megtámadják, akkor biztosak lehessünk abban, hogy a többiek mind a segítségünkre sietnek.
Abból azonban, hogy a NATO egy védelmi szövetség, az is következik, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek belesodorhatják a háborúba – ezt az álláspontot több B9-es államfő is osztja.
A Financial Times cikkében megjelent állításokat a rigai B9-es csúcsot követő sajtótájékoztatóján az ülést – a lett és a lengyel kollégájával közösen – elnöklő Klaus Iohannis román államfő határozottan cáfolta. Ahogy arra is kitért, nem rendkívüli, ha egy államfő nem vesz részt a csúcstalálkozón.
«A kizárásról nem volt szó, és nem is lesz szó. Ez fake-news típusú információ. Ez nem volt téma, és nem ez az első eset, hogy egy államot nem az elnök képviseli. (…) Magyarországot és Szlovákiát intézményesen a nagykövetük képviselte. Diplomáciai szempontból tehát nincs probléma. (…) Nincs semmi rendkívüli.»”
Ezt is ajánljuk a témában
Sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor és Jens Stoltenberg.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Lengyelország kész lenne több amerikai katonát fogadni, de Donald Tusk miniszterelnök szerint Varsónak nem szabad szövetségeseitől „elcsábítania” a csapatokat.
Amerikát és Európát nemcsak az Atlanti-óceán választja el, hanem az egyre szaporodó érdekkülönbségek is.
Ez lehet a válasz az orosz olajinfrastruktúrát ért támadásokra.
A Fidesz-frakció felvétele állítólag bemutatja, hogyan zajlott valójában az átadás-átvétel folyamata.
Sokat gondolkodtam azon, hogy nyilvánosságra hozzuk-e ezt a megrendítő felvételt.
