Sulyok Tamás kihagyja a csúcsot.
Nyitókép: Dominika Zarzycka / AFP
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, nem vesz részt a NATO keleti szárnyát képviselő tagállamok csoportjának, a Bukaresti Kilenceknek a keddi rigai csúcstalálkozóján – jelentette be a lett elnöki hivatal.
A Bukaresti Kilencek – Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia – rigai csúcstalálkozója most először nem zárul közös nyilatkozattal a formátum 2015-ös létrehozása óta – írja az Euronews.
Ehelyett a találkozónak otthont adó Lettország, Románia és Lengyelország elnökei közös nyilatkozatot adnak ki - közölte hétfőn Edgars Rinkevics, a lett elnök szóvivője.
Ezt is ajánljuk a témában
A kelet-európai országok vezetésének problémája, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna felfegyverzését és aggályait fejezte ki az ország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt szerdán Varsóban biztosították a Bukaresti Kilencek országainak vezetőit arról, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése a szövetség prioritásai közé tartozik.
Magyarország és több közép-európai ország között azonban vita alakult ki Orbán Viktor miniszterelnök szoros kapcsolatai miatt Oroszországgal és amiatt, hogy nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának.
„Magyarországot a lettországi nagykövet fogja képviselni” a rigai csúcstalálkozón – mondta a lett elnök szóvivője, hozzátéve, hogy Sulyok irodáját kell megkeresni a magyar elnök napirendjével kapcsolatos kérdésekben. Orbán Viktor hétfőn a Kossuth rádióban elmondta: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki részt vesz a rigai csúcstalálkozón, másnap Budapestre látogat, hogy megvitassa Magyarország távolmaradását a NATO ukrajnai missziójától.
A magyar miniszterelnök szerint Magyarországnak mindenképpen távol kell maradnia egy ukrajnai NATO-missziótól.
Stoltenberg azonban múlt csütörtökön ismét megerősítette: a NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába, és egyetlen tagállamát sem fenyegeti közvetlen veszély. „Nincs visszaszámlálás a következő háborúig” – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajnának a katonai támogatásokkal kapcsolatban kiszámíthatóságra és elszámoltathatóságra van szüksége a NATO-szövetségesektől.
A fehérorosz tévé szerint lengyel, litván és ukrán irányból fegyveres csapatok koordinált támadásra készülnek az ország ellen.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A republikánus jelölt győzelme mindent megváltoztat a kontinensen, azt is kivesézték, mit és hogyan.
Egyértelműen fogalmazott a transzatlanti kapcsolatokról a német külügyminiszter.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyar Péternek azért is szükséges jelenleg a folyamatos kampányolás, hogy elterelje a figyelmet a vállalhatatlan kijelentésekkel teli hangfelvételekről.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
