Német lap: a saját párttársai buktathatják meg Olaf Scholzot
Komoly válaszút előtt állhat az SPD.
Egyre keményebben viszonyul az ukrán menekültekhez a bajor konzervatív Keresztényszociális Unió.
Nyitókép forrása: Michaela STACHE / AFP
Németország jobboldali ellenzéki pártja szigorít az ukrán menekültekkel szembeni hozzáállásán.
Bajorország konzervatív Keresztényszociális Uniójának (CSU) egyik vezető tagja most azt javasolja, hogy küldjék vissza őket Ukrajnába, ha nem találnak munkát.
„Több mint két évvel a háború kezdete után annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy vállaljanak munkát Németországban, vagy térjenek vissza a nyugat-ukrajnai biztonságos területekre” – mondta Alexander Dobrindt, a CSU parlamenti vezetője, legalábbis a Deutsche Welle szerint. Dobrindt kifejtette, hogy a munkanélküli segélyek — amelyeket Bürgergeldnek neveznek — megakadályozzák az ukránokat abban, hogy munkát találjanak. „Erősebb együttműködési kötelezettségre van szükség a menedékkérők számára a munkavállalás terén” – mondta Dobrindt.
Az ukrán menekültek juttatásainak korlátozását korábban már felvetette az Olaf Scholz balközép koalíciójának legkisebb pártja, a neoliberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is.
„A nemrég érkezett ukrán menekülteknek többé nem szabadna munkanélküli segélyt kapniuk, ezzel több ukrán kényszerülne munkát találni. Mindenhol munkaerőhiány van – például az vendéglátó- és építőiparban, vagy a gondozási szektorban” – mondta Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára. „Nem használhatjuk többé az adófizetők pénzét a munkanélküliség finanszírozására, hanem biztosítanunk kell, hogy az emberek munkát kapjanak” – folytatta.
Scholz szociáldemokratái (SPD) és másik koalíciós partnere, a Zöld Párt, elutasították az ötletet.
Ezért a német külügyminisztérium hétfőn egy szokásos kormányzati sajtótájékoztatón úgy reagált, hogy Ukrajnában nincsenek biztonságos területek.
A kormány szóvivői gyorsan tisztázták, hogy nem tervezik az ukrán menekülteknek nyújtott segítség megváltoztatását.
Sőt, mint rámutattak, az uniós belügyminiszterek a hónap elején megállapodtak abban, hogy 2026-ig meghosszabbítják az ukrán menekültek különleges védelmi státuszát.
Ez a státusz megakadályozza, hogy az ukránoknak érkezésükkor hosszadalmas menekültügyi eljáráson kelljen átesniük, lehetővé teszi számukra, hogy szabadon válasszák meg lakóhelyüket, és azonnali jogot biztosít számukra szociális juttatásokra, oktatásra és munkavállalási engedélyre. Az ukrán menekültek csak akkor jogosultak szociális ellátásra, ha jövedelmük (és adott esetben vagyonuk) nem elegendő a megélhetési költségek fedezésére.
A 2024 márciusára vonatkozó kormányzati adatok szerint mintegy 1,3 millió ukrán állampolgárságú ember él Németországban, többségük nő és gyermek. A szövetségi belügyminisztérium szerint közülük mintegy 260 ezer a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak száma.
Marcel Fratzscher német közgazdász azonban „csupasz populizmusnak” minősítette az FDP követelését. „Senkinek sem lesz jobb, senkinek sem lesz egyetlen euróval sem több, ha Németország rosszabbul bánik a menekültekkel és csökkenti a juttatásaikat” – mondta Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke.