Az EPP elnöke elmenne a végsőkig.
Nyitókép: DANIEL KARMANN / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
A közelgő EP-választásokról és Európa jövőjéről beszélt Manfred Weber az Európai Néppárt elnöke a német Handelsblattnak.
A Magyar Nemzet szemléje kiemelte, hogy Weber, aki szerint európai sorkatonaságot kellene bevezetni, most is arról beszélt, hogy biztosítani kell Európa „cselekvőképességét” a jelenlegi instabil helyzetben.
Kiemelte, hogy
az uniónak el kell mozdulnia az egyhangúság elvétől.
Hangsúlyozta: katonai kapacitásokat, képességeket kell teremtenie az uniónak.
Ezt is ajánljuk a témában
„Mi nem akarjuk, hogy valaki más dönthessen a mi katonakorú fiataljainknak a bevetéséről, ide-oda vezényléséről” – utasította el a felvetést Orbán Viktor.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lenne annak, ha Donald Trump lenne újra az amerikai elnök elmondta, hogy már azt is sikernek tekintené, ha a NATO túlélné Trump elnökségét. Majd
arról beszélt, hogy az Európai Uniónak akkor is folytatni kell Ukrajna támogatását, ha az Egyesült Államok leállítja azt.
„Az Ukrajnának nyújtott jelenlegi európai támogatás az Európai Unió bruttó hazai termékének mindössze 0,5 százalékát teszi ki. Ez választ ad arra a kérdésre, hogy »tudjuk-e ezt finanszírozni?«. Természetesen igen, a kérdés az, hogy megvan-e a politikai akarat?” – fogalmazott. Azt viszont hozzátette, nem támogatja, hogy közös hitelfelvétellel teremtsék meg az alapját az Ukrajnának folyósítandó segélyeknek.
Arra a kérdésre, hogy akkor mégis honnan szerezne forrásokat Ukrajnának elmondta, véleménye szerint az lenne a megoldás, ha a Ukrajna támogatása magasabbra kerülne a EU fontossági sorrendjében. Azt viszont tagadta, hogy ő egyébként támogatná azt, ha emiatt csökkenne az uniós polgárok életszínvonala, azt ugyanakkor hozzátette, hogy:
Mindent próbára kell tennünk. Nehéz elosztási viták várnak ránk”
Weber ezek mellett beszélt még az unió és Kína közötti viszonyról, először azt mondta, hogy „senki sem akar kereskedelmi háborút. Senki sem akarja megrongálni a Kínával való kereskedelmi kapcsolatokat”.
Majd ennek némileg ellentmondva később már arról beszélt, hogy „egyfajta gazdasági NATO-ra van szükségünk, mélyebb transzatlanti együttműködésre a liberális demokratikus államok között, ideális esetben a világ többi demokráciáját is beleértve.”
Arról, hogy ki lehet az Európai Bizottság elnöke nem válaszolt egyértelműen, annyit azonban elárult, hogy szerinte
Ursula von der Leyen jó munkát végzett az elmúlt öt évben, és megbirkózott a nagy kihívásokkal, mint például a világjárvány és Ukrajna.”
Majd azt is hozzátette, hogy erős politikusnak tartja von der Leyent.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre kétségesebb, hogy Ursula von der Leyen képes lesz-e újrázni az Európai Bizottság vezetői tisztségében, ahogy egymás után derülnek ki az őt és családját övező botrányok.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az ukrán elnök egy amerikai műsorban arról beszélt, hogy most jó tárgyalási helyzetben van Ukrajna.
A vasárnap politikai csatározásokat, nemzetközi botrányokat és rendkívüli jelenségeket is tartogatott.
A New York Times szerint az elnök továbbra is rendkívül erős befolyással rendelkezik a Republikánus Párt bázisában, de ez önmagában nem garantálja a republikánus sikert novemberben.
Kolumbia geopolitikai orientációjáról, valamint a drogkartellek és fegyveres csoportok elleni fellépés módjáról és Gustavo Petro szélsőbaloldali politikájáról is szól a vasárnapi voksolás.
Más sem hiányzott az ukrán elnöknek azután, hogy magasra csaptak körülötte a korrupciós botrány hullámai. Veczán Zoltán írása.
A Politico szerint olyan szereplők gyűltek össze a hétvégén, akiket korábban több európai jobboldali párt is túl radikálisnak vélt.
A spanyol edzőkről is szót ejtett.
Magyar Péter holnap Merz német kancellárhoz utazik, akinek a hazai támogatottsága nem éri el a 20 százalékot.
