Podoljak szerint elértek az ukránok egy olyan pontra, ahol már nem lehet leülni és tárgyalni.
Nyitókép: Drew Angerer / Getty Images
Egy visszaemlékezés keretein belül, Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Jurijovics Reznyikov elmondta a Politiconak, hogy Zelenszkij elnök is részt vett a müncheni biztonsági konferencián, néhány nappal Oroszország invázió kitörése előtt. Elmondása szerint ő is tagja volt a küldöttségnek, és bár nyíltan ezt nem került kimondásra elmondása szerint, de határozottan benne volt a levegőben, hogy
„srácok, ezt fel kellene adnotok”.
A politikus elmondása szerint, az Oroszországgal folytatott akkori tárgyalások megkezdése aligha volt bizalomgerjesztő. Reznyikov és a tárgyalásokban részt vevő más ukrán tisztviselők, Andriy Yermak és Mihajlo Podoljak is kételkedett a Kreml őszinteségében és abban, hogy jóhiszeműen tárgyal. Elmondása szerint több száz órát tárgyaltak az orosz tisztviselőkkel, még a 2022-es invázió megkezdése előtt. „A kérdés, hogy az Oroszország által felajánlott engedmények megérik-e egyáltalán azt a papírt, amire írták őket” – mondta Reznyikov.
„Lehet, hogy aláírják a dokumentumokat, de hogy betartják-e a megállapodásokat, az már más kérdés” – tette hozzá. Utalt ezzel a 1994-es Budapesti Memorandumra, amelyet Oroszország írt alá, és amely rögzítette Ukrajna határait és elismerte szuverenitását, cserébe azért, hogy lemondott nukleáris arzenáljáról.
Mitterrand francia elnök megtagadta, hogy aláírja [ezt] a dokumentumot ... és figyelmeztette elnökünket [Leonyid Kucsma]: »Fiatalember, átverik magát«”
– emlékezett vissza.
A Kucsma-anekdota a 2022-es tárgyalások során is foglalkoztatta a minisztert. Az ukrán tárgyalók szerint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is figyelmeztette akkor Ukrajnát.
„Tárgyalások? Nem akarnak valódi tárgyalásokat” – mondta Yermak a Politiconak, majd hozzátette, hogy az „oroszok Ukrajna kapitulációját akarják”.
Podoljak szerint a 2022-es tárgyalások tanulsága az, hogy Oroszország érdeke egy hosszú háború, és az, hogy a nyugati országok belefáradjanak, s felsóhajtsanak:
„Ennyi volt, keressünk valamilyen kompromisszumos megoldást”.
Viszont, most már nincs ilyen megoldás erre a háborúra. „Elértünk egy olyan pontra, ahol már nem lehet úgy dönteni, hogy leülünk tárgyalni. Miért? Mert ez a háború nem Ukrajna területéről szól. Ez a háború azokról a szabályokról szól, amelyek szerint önök és mi, illetve Oroszország élni fog. Ha Oroszország nem veszít, akkor a szabályok egy kicsit mások lesznek. Autokrácia, erőszak – ezek lesznek a külpolitika domináns formái. Ha Oroszország veszít, akkor lehetőséget kapunk arra, hogy újjáépítsük a politikai és biztonsági kapcsolatok globális rendszerét”.
***
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
