A„ modern világ egyik alapgondolata az, hogy a konfliktusokat nem erőszakkal oldjuk meg, hanem diplomáciai úton” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány vezetője volt Hír TV Napi aktuális című műsorának a vendége, akitől a műsorvezető, Velkovics Vilmos azt kérdezte, mennyire reális május végén, hogy a gázai háború gerjesztette, Izrael-ellenes hangulattal magyarázzák az Európában és Amerikában elszabaduló zsidó ellenességet.
„Évek óta látjuk azt, hogy a közösségi médiafelületeken, illetve egyes szubkultúrákban, hogy
az Izraelben vagy a Közel-Keleten történt események nagy mértékben fellángoltatják és fűtik az indulatokat.
Az antiszemita cselekmények akkor növekedtek Franciaországban, Németországban vagy Nyugat-Európa más országaiban, amikor Izraelt érintő konfliktus volt” – idézte fel Szalai.
Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt hét hónapban látták annak a dinamikáját napról napra, hétről hétre, hogy Európában és Amerikában az az értelmiségi, véleményformáló közeg – amely főként az egyetemista körökhöz köthető – „egyre hangosabban és erőteljesebben fűtötték ezeket az indulatokat”.
Arra a kérdésre, hogy ezek az indulatok honnan származnak, az alapítványi vezető azt válaszolta, hogy a közösségi média monitorozása azt mutatja, hogy
a szélsőbal összekapcsolódva a radikális muszlim közösségekkel a fő eredője, a fő forrása ezeknek az indulatoknak.
S az egyetemi, értelmiségi közegben elnyomók és elnyomottak dichotómia (kettősség – a szerk.) értelezett világmagyarázatnak a része. (...) A szélsőjobb ugyanakkor nagyon marginális szerepet töltött be. Arról nem is beszélve, hogy a jobboldali és radikális jobboldali pártok Nyugat-Európában inkább gesztusokat igyekeznek Izrael felé tenni”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ilya Shapiro szerint Budapest a leginkább zsidóbarát főváros egész Európában, Brüsszel pedig lopakodva veszi el a hatalmat a tagállamoktól. Interjúnk!
Közben kapcsolták Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt is, és azt kérdezte tőle, hogy az izraeli politika milyen reakciót adott arra a spanyol döntésre, hogy elismerik a palesztin államot. „Mint az ismert, Izrael állam létét kérdőjelezik meg a spanyol baloldaliak” – idézte fel a műsorvezető.
Castel azt felelte, hogy „teljesen egyértelmű az izraeli emberek számára, hogy itt egy jutalomról van szó, amit Spanyolország a terrorizmusnak ad. Gyakorlatilag ezzel a jutalommal megerősítik azokat a viselkedésformákat a palesztin társadalomban, amely ellen évtizedek óta harcol a kollektív Nyugat.”
„Évtizedek óta próbáljuk átalakítani a palesztin társadalmat egy forradalmi, erőszakosan fellépő társadalomból egy olyan társadalommá, amely képes egy politikai folyamatot fenntartani Izraellel. Ezzel a lépéssel elszabotálták ezt az erőfeszítést” – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.
Robert C. Castel leszögezte, hogy
a modern világnak az egyik alapgondolata az, hogy a konfliktusokat nem erőszakkal oldjuk meg, hanem diplomáciai úton.
A palesztin nemzeti mozgalom, – ha lehet nemzetről beszélni – az utóbbi száz év alatt semmilyen eredményt nem ért el erőszakos módszerekkel, azon kívül, hogy még több palesztin vált földön futóvá”.
„Az egyetlen dolog, amivel sikerült elérniük bizonyos sikereket, a gázai kiürítést, amely lehetővé tette a Hamász terrorállam megalapítást, azt nem fegyveres erőkkel érték el, hanem diplomácia eszközökkel” – magyarázta a szakértő.
Végül arról beszélt, hogy miután Izrael ellenőrzése alatt tartja azt a folyosót, amelyen keresztül a hadi anyag, a támogatás és a pénz megérkezett egyiptomi területről Gázába. „Most berendezkedünk egy hosszú, gerillaellenes háborúra, amiről a statisztikák azt mondják, hogy 10-12 évig tartanak. (...)
Ahogy a 2000-es években sikerült megbirkózni a második intifádának nevezett felkeléssel, most sem lesz másképp.
Most is ezt fogjuk látni” – vázolt fel egy jövőképet a biztonságpolitikai szakértő.
A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió országainak többsége nem támogatja egy palesztin állam egyoldalú elismerését.
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Aggódik a georgiai miniszterelnök.
Nehéz helyzetben van a háborúban álló ország.
Meghúzta a vörös vonalat Oroszország.
Két országot nevezett meg az ukrán elnök.
A Ferencváros elnöke nem kertelt.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
