A„ modern világ egyik alapgondolata az, hogy a konfliktusokat nem erőszakkal oldjuk meg, hanem diplomáciai úton” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány vezetője volt Hír TV Napi aktuális című műsorának a vendége, akitől a műsorvezető, Velkovics Vilmos azt kérdezte, mennyire reális május végén, hogy a gázai háború gerjesztette, Izrael-ellenes hangulattal magyarázzák az Európában és Amerikában elszabaduló zsidó ellenességet.
„Évek óta látjuk azt, hogy a közösségi médiafelületeken, illetve egyes szubkultúrákban, hogy
az Izraelben vagy a Közel-Keleten történt események nagy mértékben fellángoltatják és fűtik az indulatokat.
Az antiszemita cselekmények akkor növekedtek Franciaországban, Németországban vagy Nyugat-Európa más országaiban, amikor Izraelt érintő konfliktus volt” – idézte fel Szalai.
Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt hét hónapban látták annak a dinamikáját napról napra, hétről hétre, hogy Európában és Amerikában az az értelmiségi, véleményformáló közeg – amely főként az egyetemista körökhöz köthető – „egyre hangosabban és erőteljesebben fűtötték ezeket az indulatokat”.
Arra a kérdésre, hogy ezek az indulatok honnan származnak, az alapítványi vezető azt válaszolta, hogy a közösségi média monitorozása azt mutatja, hogy
a szélsőbal összekapcsolódva a radikális muszlim közösségekkel a fő eredője, a fő forrása ezeknek az indulatoknak.
S az egyetemi, értelmiségi közegben elnyomók és elnyomottak dichotómia (kettősség – a szerk.) értelezett világmagyarázatnak a része. (...) A szélsőjobb ugyanakkor nagyon marginális szerepet töltött be. Arról nem is beszélve, hogy a jobboldali és radikális jobboldali pártok Nyugat-Európában inkább gesztusokat igyekeznek Izrael felé tenni”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ilya Shapiro szerint Budapest a leginkább zsidóbarát főváros egész Európában, Brüsszel pedig lopakodva veszi el a hatalmat a tagállamoktól. Interjúnk!
Közben kapcsolták Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt is, és azt kérdezte tőle, hogy az izraeli politika milyen reakciót adott arra a spanyol döntésre, hogy elismerik a palesztin államot. „Mint az ismert, Izrael állam létét kérdőjelezik meg a spanyol baloldaliak” – idézte fel a műsorvezető.
Castel azt felelte, hogy „teljesen egyértelmű az izraeli emberek számára, hogy itt egy jutalomról van szó, amit Spanyolország a terrorizmusnak ad. Gyakorlatilag ezzel a jutalommal megerősítik azokat a viselkedésformákat a palesztin társadalomban, amely ellen évtizedek óta harcol a kollektív Nyugat.”
„Évtizedek óta próbáljuk átalakítani a palesztin társadalmat egy forradalmi, erőszakosan fellépő társadalomból egy olyan társadalommá, amely képes egy politikai folyamatot fenntartani Izraellel. Ezzel a lépéssel elszabotálták ezt az erőfeszítést” – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.
Robert C. Castel leszögezte, hogy
a modern világnak az egyik alapgondolata az, hogy a konfliktusokat nem erőszakkal oldjuk meg, hanem diplomáciai úton.
A palesztin nemzeti mozgalom, – ha lehet nemzetről beszélni – az utóbbi száz év alatt semmilyen eredményt nem ért el erőszakos módszerekkel, azon kívül, hogy még több palesztin vált földön futóvá”.
„Az egyetlen dolog, amivel sikerült elérniük bizonyos sikereket, a gázai kiürítést, amely lehetővé tette a Hamász terrorállam megalapítást, azt nem fegyveres erőkkel érték el, hanem diplomácia eszközökkel” – magyarázta a szakértő.
Végül arról beszélt, hogy miután Izrael ellenőrzése alatt tartja azt a folyosót, amelyen keresztül a hadi anyag, a támogatás és a pénz megérkezett egyiptomi területről Gázába. „Most berendezkedünk egy hosszú, gerillaellenes háborúra, amiről a statisztikák azt mondják, hogy 10-12 évig tartanak. (...)
Ahogy a 2000-es években sikerült megbirkózni a második intifádának nevezett felkeléssel, most sem lesz másképp.
Most is ezt fogjuk látni” – vázolt fel egy jövőképet a biztonságpolitikai szakértő.
A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió országainak többsége nem támogatja egy palesztin állam egyoldalú elismerését.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Az izraeli hadsereg újabb nagyszabású akciókra készül.
Egyre nehezebb helyzetbe kerül Pedro Sánchez kabinetje.
Orosz dróntámadások, ballisztikus és cirkálórakéta-csapások, valamint irányított légibombák szedik áldozataikat, brutálisak az ukrán polgári veszteségek.
Hogyan lesz valaki a húszas évekbeli fajvédőből embermentő? Milyen érvei voltak a katolikusoknak a gyűlölet ellen? Veszprémy László Bernát írása.
A háború utáni európai energiapiacról szóló kijelentés nem ugyanaz, mint a háború alatt bevezetett szankciók támogatása, ezért Sebestyén Géza nem lát közvetlen ellentmondást Magyar Péter nyilatkozatában. Szerinte azonban az orosz energiahordozókról való leválás politikája stratégiai hibának bizonyult.
Van ember, aki elhiszi, hogy még az utolsó napon, az utolsó éjszakán is zúgtak a darálógépek?
„Az önkormányzati rendszer stabil működéséhez kiszámítható finanszírozásra van szükség” – olvasható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének közleményében.
