A„ modern világ egyik alapgondolata az, hogy a konfliktusokat nem erőszakkal oldjuk meg, hanem diplomáciai úton” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány vezetője volt Hír TV Napi aktuális című műsorának a vendége, akitől a műsorvezető, Velkovics Vilmos azt kérdezte, mennyire reális május végén, hogy a gázai háború gerjesztette, Izrael-ellenes hangulattal magyarázzák az Európában és Amerikában elszabaduló zsidó ellenességet.
„Évek óta látjuk azt, hogy a közösségi médiafelületeken, illetve egyes szubkultúrákban, hogy
az Izraelben vagy a Közel-Keleten történt események nagy mértékben fellángoltatják és fűtik az indulatokat.
Az antiszemita cselekmények akkor növekedtek Franciaországban, Németországban vagy Nyugat-Európa más országaiban, amikor Izraelt érintő konfliktus volt” – idézte fel Szalai.
Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt hét hónapban látták annak a dinamikáját napról napra, hétről hétre, hogy Európában és Amerikában az az értelmiségi, véleményformáló közeg – amely főként az egyetemista körökhöz köthető – „egyre hangosabban és erőteljesebben fűtötték ezeket az indulatokat”.
Arra a kérdésre, hogy ezek az indulatok honnan származnak, az alapítványi vezető azt válaszolta, hogy a közösségi média monitorozása azt mutatja, hogy
a szélsőbal összekapcsolódva a radikális muszlim közösségekkel a fő eredője, a fő forrása ezeknek az indulatoknak.
S az egyetemi, értelmiségi közegben elnyomók és elnyomottak dichotómia (kettősség – a szerk.) értelezett világmagyarázatnak a része. (...) A szélsőjobb ugyanakkor nagyon marginális szerepet töltött be. Arról nem is beszélve, hogy a jobboldali és radikális jobboldali pártok Nyugat-Európában inkább gesztusokat igyekeznek Izrael felé tenni”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ilya Shapiro szerint Budapest a leginkább zsidóbarát főváros egész Európában, Brüsszel pedig lopakodva veszi el a hatalmat a tagállamoktól. Interjúnk!
Közben kapcsolták Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt is, és azt kérdezte tőle, hogy az izraeli politika milyen reakciót adott arra a spanyol döntésre, hogy elismerik a palesztin államot. „Mint az ismert, Izrael állam létét kérdőjelezik meg a spanyol baloldaliak” – idézte fel a műsorvezető.
Castel azt felelte, hogy „teljesen egyértelmű az izraeli emberek számára, hogy itt egy jutalomról van szó, amit Spanyolország a terrorizmusnak ad. Gyakorlatilag ezzel a jutalommal megerősítik azokat a viselkedésformákat a palesztin társadalomban, amely ellen évtizedek óta harcol a kollektív Nyugat.”
„Évtizedek óta próbáljuk átalakítani a palesztin társadalmat egy forradalmi, erőszakosan fellépő társadalomból egy olyan társadalommá, amely képes egy politikai folyamatot fenntartani Izraellel. Ezzel a lépéssel elszabotálták ezt az erőfeszítést” – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.
Robert C. Castel leszögezte, hogy
a modern világnak az egyik alapgondolata az, hogy a konfliktusokat nem erőszakkal oldjuk meg, hanem diplomáciai úton.
A palesztin nemzeti mozgalom, – ha lehet nemzetről beszélni – az utóbbi száz év alatt semmilyen eredményt nem ért el erőszakos módszerekkel, azon kívül, hogy még több palesztin vált földön futóvá”.
„Az egyetlen dolog, amivel sikerült elérniük bizonyos sikereket, a gázai kiürítést, amely lehetővé tette a Hamász terrorállam megalapítást, azt nem fegyveres erőkkel érték el, hanem diplomácia eszközökkel” – magyarázta a szakértő.
Végül arról beszélt, hogy miután Izrael ellenőrzése alatt tartja azt a folyosót, amelyen keresztül a hadi anyag, a támogatás és a pénz megérkezett egyiptomi területről Gázába. „Most berendezkedünk egy hosszú, gerillaellenes háborúra, amiről a statisztikák azt mondják, hogy 10-12 évig tartanak. (...)
Ahogy a 2000-es években sikerült megbirkózni a második intifádának nevezett felkeléssel, most sem lesz másképp.
Most is ezt fogjuk látni” – vázolt fel egy jövőképet a biztonságpolitikai szakértő.
A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió országainak többsége nem támogatja egy palesztin állam egyoldalú elismerését.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
