Norvégia, Írország és Spanyolország szerdán bejelentette, hogy egyoldalúan elismerik a palesztin államot, amire Franciaország és Németország azzal reagált, hogy sem az idő, sem a feltételek nem megfelelőek egy ilyen lépéshez. Cikkünkben megnéztük, hogyan állnak hozzá a kérdéshez az európai országok.
Nyitókép: Pedro Sanchez spanyol és Alexander De Croo belga miniszterelnök Mahmud Abbásszal a Palesztin Hatóság elnökével 2023 novemberében.
Az ENSZ 193 tagállamából nagyjából 144 már elismeri a palesztin államot, köztük a globális dél nagy része, valamint Oroszország, Kína és India is, de az EU 27 tagállamából eddig csak néhányan tették ezt meg – írja a Times of Israel.
Az Egyesült Államok régóta ellenzi a palesztinok arra irányuló törekvéseit, hogy egyoldalúan biztosítsák az államiságot, azzal érvelve, hogy a célt az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalásokon keresztül kell elérni.
Az állam elismerése alapvetően szimbolikus.
Ciszjordánia vagy Júdea és Szamária, amelynek területén létre akarják hozni a palesztin államot (plusz benne lenne a Ciszjordániával földrajzilag nem érintkező Gázai-övezet) egy vegyesen izraeliek és arabok által lakott terület, ahol félmillió zsidó és kétmillió arab él. A terület 1948 és 1967 között jordániai megszállás alatt volt, Izrael a hatnapos háború során foglalta el Jeruzsálemmel együtt. A területet Oslo-i megállapodások keretében három zónára osztották: csak a C zóna áll teljesen izraeli ellenőrzés alatt, itt találhatóak a nemzetközi közösség által „izraeli telepeknek” nevezett települések, amelyek bővítése ellen rendszeresen tiltakoznak. Az A zóna teljesen a Palesztin Hatóság felügyelete alatt van, itt található Ramallah. A B zóna közös ellenőrzés alatt áll.
A legtöbb nyugati nagyhatalom azért nem ismerte el a palesztin államot, mert a határok kérdéséről eddig soha nem sikerült megegyeznie a feleknek. Izrael több ajánlatot is tett, de a palesztin vezetés ezeket mindig elutasította. Az egyik legmegosztóbb kérdés Jeruzsálem, amely Izrael fővárosa (ezt csak egy csoport ország ismeri el, köztük az Egyesült Államok), és amelynek keleti részét a palesztinok is a fővárosuknak szeretnék.
Norvégia, Írország és Spanyolország vezetői szerdán bejelentették, hogy országaik napokon belül elismerik a palesztin államot.
Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök és Pedro Sanchez spanyol kormányfő közölte, hogy országuk május 28-án teszi hivatalossá az elismerést, Írországgal közösen.
Várhatóan Szlovénia is csatlakozik a sorhoz. A Robert Golob szlovén miniszterelnök szerint június 13. a legkésőbbi időpont, amikor országa elismeri a palesztin államot.
Az európai országok többsége: a 27 országból 16 nem ismeri el a palesztin államot. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: Németország nem tervezi hivatalosan elismerni a palesztin államot – jelentette ki pénteken Olaf Scholz német kancellár.
Scholz úgy fogalmazott, nincs oka annak, hogy önálló államként elismerjék a Palesztin Hatóságot.
Hangsúlyozta, hogy egyebek mellett nincs tisztázva az állam területe sem. Franciaország hasonló hangot ütött meg.
Az Európai Unió nyolc országa ismerte el a palesztin államot: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, és Svédország. Málta elismeri az állam koncepcióját, és jelezte, hogy Szlovéniával együtt hamarosan elismerheti az államot – írja a Times of Israel.
Svédország az egyetlen uniós ország, amely már akkor elismerte a palesztin államot, amikor már EU-tag volt, a többi ország pedig akkor, amikor még a szovjet blokk részei voltak.
A hivatalos magyar álláspontról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy Magyarországon kommunista hagyaték a palesztin állam kikiáltásának elismerése. Hozzátette: a kabinet szerint a tárgyalásokat sem segíti, így nem értenek egyet a palesztin állam elismerésével.
„Véleményünk az, hogy csak akkor lesz működőképes bármilyen állam és bármilyen államiság, hogyha az a két fél közötti megegyezés alapján jön létre” – mondta Gulyás Gergely a portfolio.hu beszámolója szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
Az izraeli miniszterelnök legfőbb kihívója kilépne a háborús egységkormányból, a lakosság egy része a távozását akarja, az ICC ügyésze pedig elfogatóparancsot kért Netanjahu ellen.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
Egyre kevésbé titkolják, mi a szándékuk.
Természetesen ilyen terve a magyar kormánynak nincs és nem is volt.
A tömeg a sportolókat sem kímélte.
Oleg Dunda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
Azonnali cselekvésre szólították fel Trumpot.
A kötcsei pikniken Lentner Csaba közgazdász a TISZA Párt és a kormány adópolitikájának szembenállásáról, valamint a tudományos élet politizálódásának veszélyeiről beszélt.
A hazudozás egy intellektuális műfaj. Aki hülye, az inkább ne hazudjon!
