Norvégia, Írország és Spanyolország szerdán bejelentette, hogy egyoldalúan elismerik a palesztin államot, amire Franciaország és Németország azzal reagált, hogy sem az idő, sem a feltételek nem megfelelőek egy ilyen lépéshez. Cikkünkben megnéztük, hogyan állnak hozzá a kérdéshez az európai országok.
Nyitókép: Pedro Sanchez spanyol és Alexander De Croo belga miniszterelnök Mahmud Abbásszal a Palesztin Hatóság elnökével 2023 novemberében.
Az ENSZ 193 tagállamából nagyjából 144 már elismeri a palesztin államot, köztük a globális dél nagy része, valamint Oroszország, Kína és India is, de az EU 27 tagállamából eddig csak néhányan tették ezt meg – írja a Times of Israel.
Az Egyesült Államok régóta ellenzi a palesztinok arra irányuló törekvéseit, hogy egyoldalúan biztosítsák az államiságot, azzal érvelve, hogy a célt az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalásokon keresztül kell elérni.
Az állam elismerése alapvetően szimbolikus.
Ciszjordánia vagy Júdea és Szamária, amelynek területén létre akarják hozni a palesztin államot (plusz benne lenne a Ciszjordániával földrajzilag nem érintkező Gázai-övezet) egy vegyesen izraeliek és arabok által lakott terület, ahol félmillió zsidó és kétmillió arab él. A terület 1948 és 1967 között jordániai megszállás alatt volt, Izrael a hatnapos háború során foglalta el Jeruzsálemmel együtt. A területet Oslo-i megállapodások keretében három zónára osztották: csak a C zóna áll teljesen izraeli ellenőrzés alatt, itt találhatóak a nemzetközi közösség által „izraeli telepeknek” nevezett települések, amelyek bővítése ellen rendszeresen tiltakoznak. Az A zóna teljesen a Palesztin Hatóság felügyelete alatt van, itt található Ramallah. A B zóna közös ellenőrzés alatt áll.
A legtöbb nyugati nagyhatalom azért nem ismerte el a palesztin államot, mert a határok kérdéséről eddig soha nem sikerült megegyeznie a feleknek. Izrael több ajánlatot is tett, de a palesztin vezetés ezeket mindig elutasította. Az egyik legmegosztóbb kérdés Jeruzsálem, amely Izrael fővárosa (ezt csak egy csoport ország ismeri el, köztük az Egyesült Államok), és amelynek keleti részét a palesztinok is a fővárosuknak szeretnék.
Norvégia, Írország és Spanyolország vezetői szerdán bejelentették, hogy országaik napokon belül elismerik a palesztin államot.
Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök és Pedro Sanchez spanyol kormányfő közölte, hogy országuk május 28-án teszi hivatalossá az elismerést, Írországgal közösen.
Várhatóan Szlovénia is csatlakozik a sorhoz. A Robert Golob szlovén miniszterelnök szerint június 13. a legkésőbbi időpont, amikor országa elismeri a palesztin államot.
Az európai országok többsége: a 27 országból 16 nem ismeri el a palesztin államot. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: Németország nem tervezi hivatalosan elismerni a palesztin államot – jelentette ki pénteken Olaf Scholz német kancellár.
Scholz úgy fogalmazott, nincs oka annak, hogy önálló államként elismerjék a Palesztin Hatóságot.
Hangsúlyozta, hogy egyebek mellett nincs tisztázva az állam területe sem. Franciaország hasonló hangot ütött meg.
Az Európai Unió nyolc országa ismerte el a palesztin államot: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, és Svédország. Málta elismeri az állam koncepcióját, és jelezte, hogy Szlovéniával együtt hamarosan elismerheti az államot – írja a Times of Israel.
Svédország az egyetlen uniós ország, amely már akkor elismerte a palesztin államot, amikor már EU-tag volt, a többi ország pedig akkor, amikor még a szovjet blokk részei voltak.
A hivatalos magyar álláspontról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy Magyarországon kommunista hagyaték a palesztin állam kikiáltásának elismerése. Hozzátette: a kabinet szerint a tárgyalásokat sem segíti, így nem értenek egyet a palesztin állam elismerésével.
„Véleményünk az, hogy csak akkor lesz működőképes bármilyen állam és bármilyen államiság, hogyha az a két fél közötti megegyezés alapján jön létre” – mondta Gulyás Gergely a portfolio.hu beszámolója szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
Az izraeli miniszterelnök legfőbb kihívója kilépne a háborús egységkormányból, a lakosság egy része a távozását akarja, az ICC ügyésze pedig elfogatóparancsot kért Netanjahu ellen.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Egy csapásra megsemmisült a szíriai haditengerészet maradéka.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
