Rákosi megérkezett a Brit-szigetekre: a hatalomnak nem tetsző vicc vagy egy mém „gyűlöletbeszéd”, amiért börtön jár

Képünk illusztráció (BASS TIBOR / MAFIRT / MTI)

Angol bulldog, ír szetter vagy skót juhász: hamarosan már nem csak ők viselnek szájkosarat, hanem a gazdáik is. A Brit-szigetek országaiban – különösen az elmúlt egy év volt sűrű – elképesztő szintre juttatták az úgynevezett online gyűlöletbeszéd elleni fellépést.

Így történt, hogy szép sorban

• a briteknél 2023. szeptemberében fogadták el az un. Online Safety Actet, de már korábban is dühöngött a cenzúra
• a skótok csatlakoztak a díszes kompániához idén április elsején
• az írek november óta próbálgatják, s áprilisban húzhatják fel végleg a szájkosarat
   

Britek és a „gyűlöletbeszéd”

Legyünk igazságosak: a briteknél annyiban különleges a helyzet, hogy nem elsősorban az egyes felhasználókat vették célkeresztbe, hanem a közösségimédia-platformokat, kicsit úgy, mint az EU kerettörvényei szerint (DSA, DMA).

Szóval ami érdemi változás, az egy online gyűlöletbeszéd-törvény, amit az online szolgáltatások elterjedése nyomán hoztak a britek, és elsősorban a platformot bünteti, ahol többek között a gyűlöletbeszédre is vadásznak.

az Online Safety Act csak valamiféle utólag legyártott szépségtapasz. Még 2022-ben állítottak elő egy 51 éves férfit azért, mert az megosztott egy mémet, ahol a transzaktivisták zászlóiból négy szvasztika-szerűen van elrendezve (vagyis kritizálta a transzmozgalmat). 

Vagy ott van szintén abból az évből Carolin Farrow keresztény aktivista, akit a 10 éves gyereke előtt vegzáltak a rendőrök és kobozták el az elektronikus eszközeit, illetve állították elő, mert mémekben bírálta a transzmozgalmat.

De az is emlékezetes, amikor a Hamász október 7-i mészárlását követő izraeli ellencsapások ellen tüntettek palesztinok, és palesztin zászlókkal fellobogózták London egyes utcáit, egy férfit azért vitt el a rendőrség, mert levideózta a zászlókat, és azzal kommentelte, hogy „beengeded őket az országba, és ezekkel a szarokkal jönnek”.

Skócia: hét év börtön

A napokban uralta a híreket a skót szájkosártörvény, elsősorban a Harry Potter írónője, J. K. Rowling tiltakozása miatt.

Ismert: a gyűlöletbűnözésről és a közrendről szóló törvény több éves vita után lépett hatályba hétfőn Skóciában.

Az új törvény kriminalizálja az életkoron, fogyatékosságon, fajon, valláson, szexuális irányultságon és transznemű identitáson alapuló „gyűlöletkeltést”.

Skócia de facto kormányfője, a pakisztáni származású Humza Yousaf azt állította, hogy a törvényjavaslat nem sérti a szólásszabadságot, a kritikusok azonban rámutattak a törvényjavaslat homályos nyelvezetére – amely magában foglalja a „sértő” magatartást is –, amely a visszaélés melegágya, hiszen még az ügyészeknek azt sem kell bizonyítaniuk, hogy egy kijelentés célja a gyűlöletkeltés volt, elegendő csupán az, ha „valószínűsíthető” a szándék. Ez a logika az íreknél is visszaköszön majd, de ne szaladjunk előre...

Itt lépett porondra az elmúlt öt évben a transzmozgalmi aktivizmus általános céltáblája, a Harry Potter regénysorozat írónője, J. K. Rowling, aki – klasszikus feminista álláspontból kritizálva az újhullámos mozgalmat – közölte, egy férfiből nem lesz ötletszerűen nő, csak mert annak tartja magát, és ha amiatt, hogy ezt kimondja, le akarják tartóztatni, hát vigyék.

A történetben külön tanulságos, hogy tweetje után több mint háromezer feljelentés érkezett a skót rendőrségre Rowling ellen; egyelőre azonban, talán Rowling népszerűsége miatt, elálltak az eljárástól.

A legújabb csatlakozó: Írország

Az írek ugyancsak beletrafáltak, egyből a közepébe. Emlékezetes, 2023 novemberében egy középkorú algériai származású férfi egy nőt és három kisgyermeket késelt meg egy dublini iskolánál – máig ismeretlen indítékból. Az utcát ellepte a felháborodott tömeg, elszabadultak az indulatok, a rendőrökkel is összecsaptak, és bevándorlásellenes jelszavakat skandáltak.

Az akkori ír kormány, élén a félig indiai Leo Varadkar miniszterelnökkel, időszerűnek látta fellépni a probléma ellen.

Ami szerintük

• nem a tömeges bevándorlás és menekültbefogadás,
• nem a lakhatási válság miatti frusztráció
• vagy a több embert megkéselő bevándorló, és a bűnözés miatti félelem,

hanem a fentiek okán fellángolt bevándorlásellenes érzelmek, 

Így beterjesztették Európa legkeményebb cenzúratörvényét, vagyis megkezdték, mint a miniszterelnök fogalmazott, a „gyűlölet elleni törvények modernizálását”, hiszen, mint azt

Varadkar azt is leszögezte, hogy nem a platformokat, hanem az egyes polgárokat veszik célba: „itt nem csak a közösségimédia-platformoknak van felelősségük, hanem nekik is, akik gyűlöletkeltő és erőszakra buzdító tartalmakat töltenek fel az internetre”. Azzal már ekkor számoltak a kritikusok, hogy tömeges bebörtönzések követik majd az új jogszabály bevezetését, ami jogi szempontból is kuriózum, ugyanis

Vagyis megosztani sem kell semmit a neten, elég „olyan anyagokat birtokolni” (értsd: egy darab viccesnek szánt mémet), amelyek amelyek bizonyos védett tulajdonságokat kritizálnak, a nemi identitástól (igen, a transzneműekétől) az etnikumig.

Elég, ha a tartalom „valószínűleg erőszakot vagy gyűlöletet szít egy személy vagy személyek csoportja ellen azok védett tulajdonságai kapcsán”, s amely feltételezhetően (!) a nyilvánosság egy részéhez való eljuttatás céljából készült. Ráadásul a bizonyítási kényszert is áttolja a törvény vádlottra, vagyis: az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme él, és ha nem tudja bizonyítani, hogy egy mém azért van a telefonján, hogy őt szórakoztassa, és istenbizony nem akarta megosztani, már büntethető.

S persze sokakat felháborít mindeközben a kettős mérce, hogy míg az egyszerű emberek online véleménynyilvánítására árgus szemekkel figyelnek (és ebben természetesen segítségükre van a minden nemzetben megtalálható, feljelentésre hajlamos házmester-brigád), úgy látszik, vannak náluk egyenlőbbek. Jelesül Abul Kalam Azad Talukder, a délnyugat-írországi Limerick városának első muszlim képviselője. Ő, amikor végignézték a felvételeket a késelés miatt felháborodott tüntetőkről, akik közé fosztogatók is keveredtek, közölte: „ez csak pár bűnöző, akik üzleteket fosztogatnak. Semmilyen ideológiai céljuk nincs, csak kijönnek az utcára és rabolnak (…) még egy állat sem csinál ilyet, nyilvános büntetést érdemelnek”; illetve:

Majd, miután kérdőre vonták, a dolgot elintézte annyival: „elragadtak az érzelmeim”.

A nevezett törvény jelenleg éppen az elfogadás kapujában áll.

Bár Varadkar időközben lemondott, az igazságügyi tárca szándéka szerint