A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Nyitókép: Földházi Árpád
Mi határozza meg idén az európai politikát?
Öt perccel éjfél után vagyunk.
Azzal alapították meg a közösséget, hogy béke, szabadság és jólét legyen a kontinensünkön. Mostanra viszont elárultuk ezeket az alapértékeket. Az Európai Unió hadianyagot szállít Ukrajnának a béketárgyalásokra való felszólítás helyett. A szabadság is az európai közösség alapértékei közé tartozik, ehhez képest egymás után születtek a szabadságot korlátozó intézkedések a közbeszéd kontrolljától a tilalmas témákig. A jóléti célokat is elárultuk: hatalmas infláció volt az utóbbi években, amit a koronavírus-járvány elleni politika okozott. Teljesen elhibázott politikát követtünk: két kézzel szórtuk ki az ablakon a pénzt, aztán Ukrajna ügyében téves döntéseket hoztunk, ezt követően pedig a kedvező árú orosz gázról is lemondtunk. Az eredmény a gigantikus infláció: az energia és ennek nyomán az élelmiszerek, illetve a megélhetés megdrágulása.
Jelentős politikai viták tárgya a szuverenitás is: Brüsszel kontra tagállamok, központosító törekvések a nemzeti szuverenitás védelmezésével szemben. Van valami működőképes középút a közösség egyben tartására?
Amikor 2016-ban az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, az Európai Bizottság öt lehetséges forgatókönyvet fogalmazott meg az EU jövőjéről, amikről mai napig zajlik a vita. Ezek a szimpla közös piactól a teljességgel centralizált unióig terjednek. Vannak köztes modellek is, miszerint egy adott együttműködés csak az arra nyitott tagállamok között jön létre az EU-n belül. E modellben nem kell mindenkinek ugyanazt csinálnia. És lehetséges modell a kisebb, de hatékonyabb Európai Unió is, melyben sok hatáskör visszakerül a tagállamokhoz. Maga az Európai Bizottság fogalmazott meg ilyen lehetséges forgatókönyvet, és ezt az Osztrák Szabadságpárt is támogatja. Azt hiszem, magyar barátainknak is megfelelne.
Az EU-ból kilépés akkor nem téma az FPÖ-ben?
Nem beszélünk az EU-ból való kilépésről – kilépnénk viszont az EU-s őrületből. Le kell cserélni az ezért felelős vezetőket az unió élén, Ursula von der Leyennel kezdve. Olyan vezetőket kell választani, akik az említett irányba tudják elmozdítani a közösséget. Egy ilyen Európának szép jövője lenne. Európában együtt kell működnünk – csak most nem a megfelelő személyek vannak hatalomban.
Ön szerint milyen választ kellene adnia Európának az ukrajnai háborúra, hogyan kellene véget érnie ennek a tragédiának?
A háború kitörése után ketten álltak ki hangosan a béke követelése mellett: Herbert Kickl, az FPÖ elnöke, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök – úgy, hogy emiatt sok kritikát kellett elviselniük. Harmadiknak szólalt fel a béke mellett Ferenc pápa. A háborút, a pusztítást be kell fejezni. Úgy gondolom, ha az Egyesült Államokban Donald Trump vagy egy hasonlóan gondolkodó másik politikus kerül hatalomra, két nap alatt béketárgyalásokra kényszeríthetné a háborúzó feleket. Ha van akarat, ez meg tudna valósulni. Igaz, a másik oldalon hatalmas üzleti érdekek vannak a háború folytatása és a gazdaság átrendeződése mellett. Az Északi Áramlat 2. ellen szabotázst hajtottak végre, aztán az Egyesült Államok cseppfolyós gázt kezdett szállítani Európának.
Van szava Európának a háború befejezése ügyében? Vagy a fejünk fölött dönt majd az Egyesült Államok és Oroszország?
Mi, osztrákok semlegesek vagyunk az alkotmányunkból is következően, és készen kell állnunk arra, hogy nálunk kezdődjenek el a béketárgyalások. Tűzszünetet és béketárgyalásokat kell ajánlanunk.
Nemcsak fegyverekkel, hanem puhább eszközökkel is háborúznak Európában: dübörög a kultúrharc, amelyben a radikális progresszívek állnak nyerésre, őket tükrözi a korszellem, a fiatalok gondolkodásmódja. Miként tudna ezzel jövőképesen szembeszállni a konzervatív jobboldal?
Személyes választ tudok erre adni. Mindenkinek,
aki nem tartja magát baloldalinak, össze kell fognia.
Meg kell találnunk a közös alapjainkat, meg kell védeni a kultúránkat, és ehhez mindenkire szükség van. Arra viszont nincs szükség, hogy közben azt nézzük, kiben mi nem tetszik: hogy az egyikkel régi konfliktusom van, a másik túl jobboldali vagy épp túl liberális, és így tovább. Az ilyen hozzáállással csak veszíteni lehet. Bátorságra van szükség. Ahogy a CPAC-en is elhangzott, együtt megálljuk a helyünket. Ha nem így teszünk, a másik oldal nyer: a baloldal, a hamis konzervatívok, a kommunisták és a többiek.
Hogyan vehet részt Ausztria ebben a küzdelemben, különösen, ha az FPÖ hatalomra jut?
Ausztria egyrészt katonailag semleges, másrészt pedig régóta fontos találkozási pont a Kelet és a Nyugat között is. Osztrák földön, Európa szívében is összehozhatjuk a nemzetközi politika szereplőit, például azért is, hogy közös reformszövetséget hozzunk létre. Ebben Magyarországnak is kulcsszerepe van:
mindenki figyeli, mit lépnek, mit tesznek a magyarok.
Közös erővel meg kell állítani az őrületet Európában.
Az európai jobboldalnak vannak közös témái, de nézeteltérései is, például Oroszország megítélése ügyében vagy épp a közép-európai országokban a térség történelmét illetően. Mik azok a közös témák, amikkel ezt meg lehetne haladni?
Spanyolországban a központi hatalmat erősíteni kívánók a szövetségeseink, Belgiumban viszont a flamand szeparatisták. Őrült nehéz itt közös nevezőt találni. Mégse lehet mást mondani, mint azt, hogy félre kell tenni a történelmi sérelmeket, mert a mai veszélyek nagyobbak ennél: az iszlamizáció, a kulturális identitásunk elrablása – ezek ellen mindennap harcolnunk kell. Meg kell védeni a szuverenitásunkat, a kultúránkat, a nemzetállami hatásköreinket, ezen túlmenően mindenki azt tehet vagy azt képviselhet, amit akar.
A jobboldali pártcsaládok nyerni, illetve erősödni fognak az EP-választáson, ez biztosra vehető – de hogyan tovább? Nem lesz abszolút többségük az Európai Néppárttól jobbra eső szervezeteknek.
Az EPP-től jobbra lévő pártcsaládok együttesen így is a legnagyobb erejét adhatják a következő Európai Parlamentnek. Meg kell tanulnunk azt, hogy nem vagyunk olyan rosszak, mint amilyennek mások beállítanak minket. Bécsben azt hallom, hogy milyen rossz a Fidesz, mennyi rosszat tett, sőt egyenesen diktatúrát épít. A Fidesz meg azt hallgathatja, hogy mi jobboldali radikálisok, oroszpártiak, korruptak vagyunk. De mindez nem igaz. Félre kell tenni az ilyen kritikákat, és jó szándékkal kell egymás felé közelítenünk. Akkor nyerhetünk. Ha nem így teszünk, veszíteni fogunk. Akkor öt év múlva még nagyobb hatalma lesz az EU centralizálóinak, még több kontroll lesz a kezükben, Magyarország is még nagyobb terheket kap a nyakába a jogállamisági eljárásokkal. Együtt kell hát működni, s félre kell tenni a nézetkülönbségeket, az akár történelmi sérelmeket is. Van ilyen az osztrákok és az olaszok között is Dél-Tirol ügyében. De nem foglalkozhatok a történelmi sérelmekkel, ha a jövőm, a jövőnk a tét.
Az európai hatalom centrumában progresszív, technokrata fősodor van. Tudnak úgy erősödni a jobboldali pártok, hogy kívülállóból valódi politikacsinálóvá váljanak?
Miért is ne?
Nagy esély van rá, hogy az Osztrák Szabadságpárt kancellárt ad
Ausztriának az őszi választás után. Franciaországban Marine Le Penék pártja a legnépszerűbb. Sok helyen tovább erősödik a jobboldal. Nem kívülállók leszünk, hanem döntéshozók.
Christian Hafeneckert, az Osztrák Szabadságpárt parlamenti képviselőjét az ősszel esedékes törvényhozási választásról kérdeztük.
Milyen stratégiával futnak neki a sikerrel kecsegtető parlamenti választásnak?
A stratégia ez: annyira erőssé válni, amennyire csak lehet. A felmérések szerint 30 százalék körül van a támogatottságunk, és növekszik. Az EP-választáson is szeretnénk ezt megerősíteni. A választási kampány már zajlik, a rendszerpártok összefogtak ellenünk, el akarják lehetetleníteni Herbert Kickl kancellári esélyeit. De nem fog nekik sikerülni, minden ellenünk indított támadásuk őket gyengíti. A kampányban hangsúlyozzuk: az egyetlen koalíciós partnerünk az osztrák lakosság. Az utóbbi években azért biztosították bizalmukról annyival többen az FPÖ-t, mert mi voltunk az egyetlenek, akik felléptünk a koronavírus-
járvány miatti korlátozó politika ellen, továbbá mert a katonailag semleges Ausztriában mi hangsúlyozzuk egyedül az ukrajnai háború kapcsán a semlegességet. Nem tudunk egyetérteni az Európában terjedő, a háború folytatását szorgalmazó nézetekkel, béketárgyalásokra van szükség. Be kell fejezni az értelmetlen vérontást!
Abszolút többséget várhatóan nem fognak szerezni, mi a helyzet a lehetséges koalíciós társakkal?
Ez érdekes kérdés. A többi párt jelenleg kizárja a koalíciót a Herbert Kickl vezette FPÖ-vel. Nem vagyunk azonban nyugtalanok. A választás után mind az Osztrák Néppárt, mind az Osztrák Szociáldemokrata Párt vezetése távozni fog, miután mindkét formációra történelmi vereség vár, a világháború utáni legrosszabb eredmény. Ha pedig új vezetés lesz náluk, akkor újra lehet majd értékelni a koalíciós kérdést.
Igen ám, de mi van, ha az ÖVP és az SPÖ összeáll az FPÖ-vel szemben?
Van egy olyan sejtésünk is, hogy az Osztrák Néppárt megpróbál egy hármas koalíciót létrehozni ellenünk a szocialistákkal és a liberális NEOS párttal, megakadályozva Herbert Kickl kancellárságát. Ezzel viszont van két probléma: egyrészt ha elérjük a 33 százalékot, akkor az ellenfeleknek nem lesz alkotmányozó többségük, másrészt a hármas koalíciók instabilak, ez látszik Németországban is. Ha alakulna is ilyen hármas koalíció, az egy-két évet tudna kibírni, aztán jönne egy új választás – és itt az a kérdés, mi várna akkor az ÖVP-re. Konzervatív pártnak mondja magát, és aztán két szélsőbaloldali párttal kormányozna? Olyan sors várna rá, mint az olasz kereszténydemokratákra, akik addig voltak évtizedekig hatalomban, amíg az arroganciájuk és a korrupciójuk miatt végül megsemmisültek.
Mi a véleményük erről a választóknak?
A kancellárság kérdése kapcsán Herbert Kickl némileg népszerűbb az FPÖ-nél is, így a rendszerpártok csak erőből és trükkök sorával tudnák keresztülvinni azt, hogy a pártunk és Kickl ne kerüljön hatalomra a győzelme után. Alexander Van der Bellen államfő már azon gondolkodik, hogy a választás után inkább egy szakértői kormánynak adna megbízást. Lehet, hogy ezt akarják a rendszer emberei, de kérdés, mit mondanának erre a választók.
És mit mond az FPÖ a választóknak, mivel kampányolnak?
Először is a bevándorlás a témánk: népességcsere zajlik, látszik a városokban. Vannak környékek, ahol már nem lehet német szót hallani, vannak iskolai osztályok, ahol kizárólag nem német anyanyelvű diákok ülnek. Kezelni kell a bevándorlási helyzetet. A másik nagy probléma az elszabadult infláció: a lakosságnak egyre nagyobbak a terhei. Erre rakódik az ökoőrület, az ökokommunizmus. Beszélnünk kell a járvány miatti korlátozások pénzügyi és gazdasági következményeiről is. A közszolgálati ORF egy FPÖ elleni propagandaadóvá vált, amit minden osztrák állampolgárnak finanszíroznia kell. És az infrastruktúra fejlesztését nem is említettük eddig. Az ÖVP és a vele kormányzó Zöldek számos ígéretét megszegte: el kell számoltatni őket, és eközben vissza kell hozni a normalitást Ausztriába.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
