Soros György 1993-ban ágyútölteléknek javasolta a kelet-európaiakat
A milliárdos saját honlapján ma is elérhető, 1993-as írása szerint a kelet-európai élőerő bevetése „csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát”.
A háborúpárti spekuláns hullazsákokba csomagolt kelet-európai katonákról is értekezett korábban.
Nyitókép: Fabrice Coffrini / AFP
Összeállítást közölt a Magyar Nemzet Soros György azon véleménycikkeiből, melyekben egy Oroszország elleni katonai fellépés lehetőségéről értekezett az elmúlt három évtizedben. Az írásokból világosan kiderül, hogy a milliárdos spekuláns nem „csak” a háború kitörése óta fogalmazza meg rendszeresen azt a véleményét, miszerint nem amerikai katonák feláldozásával, hanem kelet-európai élőerővel kell legyőzni Oroszországot.
Így például Soros – a saját honlapja tanúsága szerint – már 1993. november 1-jén arról írt, hogy egy háború esetén a kelet-európai élőerő csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát. Ahogy a Mandiner is felhívta a figyelmet korábban, az Egy új világrend felé: A NATO jövője című értekezésében így fogalmazott:
„Az Egyesült Államoknak nem kellene a világ rendőreként viselkednie. Ha cselekedne, akkor másokkal együttműködve cselekedne.
Mellesleg a kelet-európai élőerő és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a Partnerség katonai potenciálját, mert csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak.
Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.”
Ezt is ajánljuk a témában
A milliárdos saját honlapján ma is elérhető, 1993-as írása szerint a kelet-európai élőerő bevetése „csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát”.
Soros György 2014. április 7-én egy szintén egy véleménycikket jelentetett meg az Open Society Foundations oldalán, melyben arról írt, hogy új Ukrajna születik, melyet nem tud majd legyőzni Oroszország. Úgy fogalmazott:
Egy új nemzet, egy új Ukrajna születésének vagyunk tanúi – egy határtalan jövővel, amelyet olyan emberek tesznek lehetővé, akik hajlandók életüket áldozni hazájukért
A mostani háborúpárti narratíva pedig már tíz éve megjelent Soros György szóhasználatában. Nem egy európai vezetőtől hallani, hogy Ukrajna védi a Nyugatot. Soros viszont már egy 2015. március 30-án megjelent interjúban Nyugat-Berlinhez hasonlította Ukrajnát, és kijelentette, hogy az ország az EU-t védi az orosz agresszióval szemben.
A háborús pszichózis a milliárdos gondolataiban is folyamatosan feltűnik.
Soros György 2022. május 24-én a Project Syndicate-en megjelent írásában a harmadik világháború esélyét is felvetette és Vlagyimir Putyin legyőzését a civilizáció megőrzéséhez is szükségesnek tartotta. Azzal fenyegetett, hogy összeomolhat a civilizáció, ha nem állítják meg az orosz elnököt. Mint fogalmazott: „Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez a velejéig megrázta Európát. Az Európai Uniót azért hozták létre, hogy ilyesmi ne történhessen meg. Még akkor sem, ha a harcok véget érnek, ahogyan végül meg kell, hogy történjen, a helyzet soha nem tér vissza a status quo ante állapotába. Valójában az orosz invázió a harmadik világháború kezdete lehet, amit lehet, hogy nem él túl a civilizációnk.” A spekuláns végül megjegyezte: a harmadik világháborút nem biztos, hogy túléljük.
Soros a 2023. február 16-i müncheni biztonsági konferencián is bizonyította háborúpártiságát. Ott arról beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyetértett abban, hogy a háború csak ukrán győzelemmel érhet véget. Az amerikai spekuláns szerint az ukrán győzelem az orosz birodalom felbomlását eredményezné, ami nagy változás lenne jó irányba.
Soros György háborús mondataiból nem volt hiány az elmúlt három évtizedben. 2023. június 6-án a Projekt Syndicate-en megjelent írásában a Krím félsziget Ukrajna általi megtámadásáról elmélkedett. Az amerikai spekuláns arról is írt, hogy az ukrán győzelemmel végződő háború vége pozitív sokként érheti a világot. Soros szerint ezért folytatni kell a háborút, a veszteségek nem számítanak.
A Magyar Nemzet összeállítását ITT olvashatja.