Elrettentené az oroszokat a francia elnök.
Fotó: Simon Wohlfahrt/Bloomberg via Getty Images
Dacolva a következményekkel, Emmanuel Macron továbbra is a háborús narratívát erőlteti – írja a Magyar Nemzet. A francia elnök a legutóbbi online kampányeseményén arról beszélt, reméli, hogy a francia csapatoknak nem kell közvetlenül részt venniük az orosz–ukrán háborúban, de
valószínűleg eljön egy olyan pont, amikor Oroszország túlságosan is előrenyomul Ukrajnában, akkor pedig a nyugati erőknek kell beszállni a háborúba”
– jelentette ki Macron, majd hozzátette, szerinte „több fegyvert kell szállítanunk az ukránoknak, és világossá kell tennünk az oroszok és minden európai számára, hogy készen kell állnunk arra, hogy cselekedjünk az elrettentésük érdekében.”
Ezt is ajánljuk a témában
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök kész vitát nyitni egy olyan európai védelmi együttműködésről, amely a nagy hatótávolságú és rakétaelhárító fegyverek mellett nukleáris fegyvereket is érinthet.
A francia politikus azon országokra gondolt, amelyeknek vannak atomfegyvereik, vagy akiknél amerikai atomfegyverek vannak. „Tegyünk le mindent az asztalra, és nézzük meg, mi az, ami valóban hitelesen véd minket” – jelentette ki a Sorbonne-on tartott beszédében Macron, április 25-én. Mint megjegyezte: Párizs készen áll arra, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a kontinens védelméhez.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit szól az ügynökvádakhoz? Elkerülhetjük-e az atomháborút? Mit üzen a kínai elnök látogatása? Életútinterjú és külpolitikai elemzés a 75 éves Nógrádi Györggyel.
Egy második Trump-elnökség létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is.
Zsigmond Barna Pál szerint a tanácskozások hangulata megváltozhat Magyarországgal kapcsolatban, ha Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson.
A koreaiak jelenleg az orosz állam területét védik.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Nem feltétlen jó hír ez, pláne azoknak az embereknek, akik a part közelében tartózkodnak.
Trump és a republikánusok szoros küzdelemben a Kongresszus irányításáért – drámai változások jöhetnek az amerikai politikában.
