Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Fotó: Amaury Cornu / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
Nagyszabású interjúban vázolta fel világpolitikával és Európával kapcsolatos nézeteit Emmanuel Macron. A The Economist által közölt beszélgetésben szó esett az ukrajnai háborúról, Oroszország szerepéről, Európa állapotáról és a világ előtt álló legnagyobb aktuális kihívásokról is.
Emmanuel Macron Paul Valery első világháború utáni szavait idézve figyelmeztetett: ma már tudjuk, a civilizációnk meghalhat. A francia elnök elmondta: Európa nem a legbiztonságosabb régió a világban, mégse fordított kellő erőforrásokat a védelemre és biztonságra, és így egy veszélyesebb helyzetben találta mostanra magát. Emellett Európának gazdasági és technológiai kihívásokkal kell megküzdenie.
Macron szerint Európának újra fel kell építenie szuverenitását, stratégiai autonómiáját, függetlenségét, a nyersanyagok kitermelésétől az energiapolitikáig. Emellett a demokráciák válságával is szembe kell néznie Európának, ami kapcsán bomlasztó erők ronthatják a belső kohéziót.
Macron az interjúban újra megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az ukrán-orosz háborúba,
„abszolút” fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell beküldenie az európaiaknak a háborús zónába.
Mert, ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal – így Macron –, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is. Macron ezért ébresztőt akar fújni a partnereinek.
Az interjúban a Kínával való pragmatikus kapcsolat fontosságát is hangsúlyozta a francia elnök. Macron szerint mostanáig néha túl sok dogmatizmust vittek bele a nemzetközi kapcsolatokba, és épp ezért most
üdvözölni akarja Hszi elnököt, hogy bevonják Kínát a legfontosabb globális ügyekben való részvételbe,
a kölcsönösség elvén alapuló gazdasági kapcsolatokba.
Macron arról is beszél: 2017-ben, hatalomra kerülésekor és ma is optimista, de a világ „egy sötétebb hellyé vált” azóta, gondolva a Covid-járványra vagy az ukrajnai háborúra, a kínai-amerikai feszültségekre, a közel-keleti konfliktusra.
Öregedtem, de nem veszítettem el a lelkesedésemet vagy a vasakaratomat”
– fogalmazott az interjúban a francia elnök.
Emmanuel Macron végül arról beszél: optimista maradt, mert látja, hogy az európaiak végül mindig mozgásba tudják hozni Európát, és az európaiak a jövőben is magukra tudják vállalni a világ súlyát, ha ambiciózusabbak lesznek, mint mások.
A nyugati országokban és Romániában komoly gond van a nyugdíjszektorban, hazánk viszont jól teljesít e téren. Ennek részleteit összegezte Kohán Mátyás az új Tempóban.
Sébastien Lecornu másodszor is megunta a kormányfői széket.
„Európa-szerte változások kezdődtek” – fogalmazott Bakondi György.
Franciaország politikai körhintán forog tovább.
Peter Gauweiler szerint jó lenne, ha a német kancellár is követné a magyar miniszterelnök politikáját a háború kérdésében.
A volt biztos emlékeztetett: bár az ENSZ rendelkezik vallásszabadsággal foglalkozó különmegbízottal, hatásköre rendkívül korlátozott, és maga a téma sem szerepel önálló napirenden – sem az ENSZ-ben, sem az EU-ban.
Úgy tűnik, jól telnek Justin Trudeau „nyugdíja” évei.
Az energiaügyi miniszterrel az energiapolitika aktualitásairól, az aszályhelyzetről és az e-közigazgatásról beszélgettünk.
