Elindult az orosz gőzhenger

Nyitókép: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images

„Az oroszok mintha leporolták volna a II. világháborús tankönyveket és azokat a mai kor követelményeihez igazodva használnak. A hadseregben az I. hidegháború után elterjedt brigádszintű (3-5 ezer katonából álló) egységeket ismét (kb. tízezer fős) hadosztályokká bővítik, amelyeket hadtestekbe integrálnak. A Blitzkrieg stratégiája alapján a csatatér fölötti légi fölény mellett kezdenek visszatérni az átkaroló hadműveletek, amelyek keretében nem hagynak szusszanásnyi időt sem az ellenségnek, nehogy az újabb védvonalakat tudjon kiépíteni. Pont itt rejlik az orosz támadás sikerének kulcsa, az ukránok ugyanis nem építettek ki egy olyan harmadik védvonalat Avdijivkától nyugatra, ami most feltartóztatná az oroszokat.

Miközben az oroszok egyre jobban «belejönnek» a háborúba és az orosz katonák kezdenek hinni abban, hogy a nyugati fegyverek nem jobbak a sajátjaiknál és akár le is győzhetik az ukránokat, addig az ukrán hadsereg a tavalyi kudarc után egyre több morális problémával szembesül. Az új mozgósítási törvényből kimaradt a már 2-3 éve szolgáló öregbakák leszerelése és mivel alig sikerül újoncokat találni, az egyre kisebb túlélési eséllyel kecsegtető harc értelmét egyre többen kérdőjelezik meg. Ennek két konkrét jele van: a hátországban egyre többen akarják kivonni magukat a katonai szolgálat alól, ennek következményeként kell szó szerint az utcáról összefogdosni a férfiakat. A másik felbomlási tünet a magukat megadó (főként területvédelmi egységekben szolgáló) ukránok növekvő száma, akik azt kérik az oroszoktól, hogy ne cseréljék őket orosz hadifoglyokra, mert Kijev csak visszaküldené őket a frontra.

Két év háború után Ukrajna a Krím-félsziget mellett immáron négy megyéjét veszítette el, az oroszok most egy újabban (Harkov) nyomulnak előre. A háború folytatása ukrán szempontból most minden eddiginél reménytelenebbnek tűnik, és az sem kecsegtet sok jóval, hogy a 61 milliárdos amerikai segélycsomagról Washingtonban azt mondják, hogy «ez volt az utolsó», Kijev az elnökválasztási kampánytól függetlenül forduljon inkább az európaiakhoz. Mielőtt Európa jobban belesodródik a konfliktusba, a háború folytatása helyett mihamarabbi béketárgyalásokra lenne szükség, mint ahogyan azt a Globális dél mellett Magyarország is követeli.”