Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Bevallotta az Európai Parlament néppárti felelőse: ebből így nagy baj lesz.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Hogy a szén-dioxid-kvóták drágítják az életet Európában, azt eddig is tudtunk. Azt viszont az Euractiv csak most írta meg, hogy a 2027-ban bevezetendő új szén-dioxid-árazási rendszer, az ETS2 kapcsán a drágulás jócskán meghaladhatja a tervezett mértéket.
Peter Liese, az Európai Néppártba tartozó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője, egyben ETS2-ügyben az Európai Parlament főtárgyalója úgy látja: bár 2023-ban, a rendszer bevezetéséről való szavazáskor az Európai Parlament megígérte, hogy az új kvótarendszer árakban megnyilvánuló hatása egy tonna szén-dioxidra vetítve 45 euró alatt marad majd, azaz 10 centnél többet nem fog drágítani egy liter dízelen vagy benzinen,
ez valószínűleg mégsem fog összejönni.
„Kicsit most pesszimistább vagyok” – mondta az Euractivnak Liese, azzal indokolva mindezt, hogy mind a közlekedésben, mind az épületeket tekintve lassabban halad a zöld átállás a tervezettnél.
Az ETS2 ugyanis arról szól, hogy véges számú kibocsátási kvótát lehet adni-venni – ha pedig a zöld átállás lassabban megy, nagyobb lesz az igény a kvótákra, ezáltal drágulnak az üzemanyagok, fűtőanyagok. Márpedig – elsősorban Németország bénázása miatt – a fosszilis alapú fűtésrendszerekről, illetve a belső égésű motorokról nagyon lassan megy az átállás zöldebb megoldásokra. Németországban egy tavalyi törvény betiltotta a gáz- és olajfűtési rendszerek telepítését az újonnan épült házakban, ám társadalmi nyomásra ezt is fel kellett vizezni –
miközben 2023-ban húszéves rekordot döntött az országban eladott gázbojlerek száma, mert a németek bepánikoltak, hogy hamarosan betiltják majd a jól bevált rendszereket.
Liese emellett azzal vádolja hazája szabad demokrata (FDP) közlekedési miniszterét, Volker Wissinget, hogy „nem igazán tesz semmit” a közlekedés zöldítéséért, miután 2024 áprilisában az elmúlt év azonos időszakához képest nemhogy nem növekedett, de még csökkent is az elektromos autók aránya az újautó-eladásokban.
Tavaly áprilisban 14,7, idén már csak 12,2 százalékot tett ki az arányuk –
nyilván nem függetlenül attól, hogy a költségvetés alkotmánysértő benyújtása miatt a német kormánynak masszív megszorítócsomagot kellett idén bevezetnie, melynek áldozatául estek az elektromos autók vásárlásához nyújtott állami támogatások is.
Liese ezért úgy látja, hogy „a nyomás a kvóták piacán ettől nagyobb, az árak pedig nőnek”.