Dagad az újabb botrány Ursula von der Leyen körül

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb botrány merült fel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével kapcsolatban: a Politico számolt be róla, hogy Von der Leyen, „elmulasztotta felfedni”, hogy ő állt egy 70 ezer eurós (27 millió forint) Google-hirdetési kampány mögött,

Az egész EU-ra kiterjedő reklámvásárlás – amelyet több tízmillió megtekintést ért el a Google kereső- és YouTube-szolgáltatásaiban Németországtól Portugáliáig – kizárólag Von der Leyen állítólagos vezetői kvalitásait és az uniós projekt iránti elkötelezettségét hirdette.

„Merüljön el a kampányomban! Kapjon exkluzív frissítéseket” – állt az egyik hirdetésben, amelyet hét uniós országban, köztük Belgiumban, Finnországban és Olaszországban is mutattak. 

A Politico szerint viszont van egy kis gond kampánnyal, ugyanis a Google nyilvántartásaiban nem szerepel sem Von der Leyen, sem az Európai Néppárt (EPP), mint a hirdetés megrendelője. Ehelyett egy „MCC AdQuality” nevű, párizsi székhelyű tanácsadó céget említenek, mint a Von der Leyen kampányát támogató szervezetet.

A portál emlékeztet, hogy az EU nemrégiben új szabályokat fogadott el az online kampányok átláthatóságának növelése érdekében, többek között azt, hogy a politikai jelölteknek és pártoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy kik vásároltak digitális reklámokat, hogy egyértelműen azonosíthatók legyenek. 

Bár Von der Leyen nem indul az Európai Parlamentbe való bejutásért, de ő az Európai Néppárt jelöltje a Bizottság élére – idézte fel a Politico.

Tovább súlyosbítja az ügyet, hogy az EPP egy önkéntes magatartási kódexet is aláírt a közelgő uniós szavazásra vonatkozóan, amely többek között a „politikai reklámok és kampányüzenetek átláthatóságának biztosítására” vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmaz, és magában foglal egy olyan ígéretet, hogy a politikai hirdetéseket nem közvetítőkön, például reklámügynökségeken keresztül, megjelölés nélkül fogják futtatni, hanem átlátható módon.

Thanasis Bakolas, az EPP főtitkára megerősítette, hogy az AdQuality volt felelős a képviselőcsoport európai parlamenti kampányának online hirdetéseiért. „Az EPP, mint minden politikai párt, szigorú szabályok és előírások szerint működik, és kimerítő ellenőrzéseknek vetik alá, hogy biztosítsák az összes pénzügyi és jogi folyamat betartását” – közölte a Politicóval. 

Arra a kérdésre, hogy a fizetett üzenetek megsértették-e a technológiai óriás hirdetések közzétételére vonatkozó szabályait viszont nem kívánt válaszolni. 

A cég adatai alapján több ilyen hirdetés, amelyek egyenként 7 000 és 35 000 euró (2,7-13 millió forint) közötti összegbe kerültek, az elmúlt két hónapban ezzel ezek a Google-nél politikai hirdetésekre fordított legnagyobb összegek közé tartoznak Európában.

Az online hirdetésekre vonatkozó uniós szabályok már csak a júniusi európai parlamenti választások után válnak kötelezővé. A Bizottság azonban az EU új tartalommoderációs törvényéhez kapcsolódó, a választások integritásáról szóló iránymutatásban már most is azt tanácsolta a nagy online platformoknak, köztük a Google-nak, hogy a fizetett üzenetek mögött álló politikai pártokat tegyék közzé.

Május elején von der Leyen az uniós politikába való külföldi beavatkozás veszélyére figyelmeztetett, és ezt az ez elleni harcot az újraválasztási kampánya egyik fő prioritásaként jelölte meg.

„A nagy digitális platformoknak eleget kell tenniük kötelezettségeiknek, hogy elegendő erőforrást fordítsanak erre, és a mai döntés azt mutatja, hogy komolyan vesszük a az átláthatóság kérdését” – mondta Von der Leyen még áprilisban, egy prágai rendezvényen.

A bizottság elnökének nem ez az első esete, hogy meggyűlik a baja az átláthatósággal. A legismertebb ilyen ügye Von der Leyennek az úgynevezett Pfizer-gate volt, amelyben már az Európai Ügyészség is vizsgálódik. A vádak szerint Von der Leyen átláthatatlan módon SMS-üzenetekben tárgyalta le a koronavírus vakcinák beszerzését az amerikai Pfizerrel, azzal a vállalattal, ahol nem sokkal később férje állást kapott. 

Tavasszal pedig azzal vádolták meg a bizottsági elnököt, hogy szabálytalanul nevezte ki pozíciójába egyik párttársat, aki a botrány miatt még hivatalba lépése előtt le is mondott. A tornyosuló botrányok hatására egyre többen kérdőjelezik meg, hogy Von der Leyennek valóban van-e esélye arra, hogy másodszorra is a bizottság vezetője legyen.

***