Aki nélkül nem létezne a modern Kína – Magyarországra érkezik Hszi Csin-ping

Nyitókép: AURELIEN MORISSARD / POOL / AFP

A távol-keleti gazdasági nagyhatalom vezetőjének európai útja tartja most lázban a világot. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt,Hszi Csin-ping vasárnap érkezett meg Párizsba, ahol Emmanuel Macronnal és Ursula von der Leyennel tárgyalt. Az egyeztetés  során megvitatásra került az egymás piacához való hozzáférés egyenlőtlensége, valamint Kína szerepe az Oroszország háborús erőfeszítéseiben.

Így érkezett meg európai útja első állomására a magasrangú vezető:

A kínai elnök útját 400 fős küldöttségével ezután Szerbiában folytatta, látogatás során a Belgrád és Peking közötti kapcsolatok további erősítése lesz a fő téma. 

Érdekesség, hogy Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt déli szomszédunknál, azt megelőzően pedig három évtizedig nem tette ott tiszteletét kínai államfő.

A békéről és a fejlődésről beszélt Belgrádban

A Magyar Nemzet beszámolója szerint, Kína elnöke Belgrádba érkezésekor kijelentette, hogy 

 és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a látogatás eredményes lesz, és új fejezetet nyit a két ország kapcsolatában.

Hszi Csin-ping továbbá azt is leszögezte: „közösen támogattuk a nemzetközi méltányosságot és igazságosságot, és hozzájárultunk a béke és a fejlődés előmozdításához a világban”.

„Hszi, a főnök”

A Világgazdaság összeállításában arról írt, hogy a kínai elnökről azt tartják, hogy Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping után

Mint írt írták, bizalmasai Pekingben egymás között úgy is emlegetik: Hszi Laoban (Hszi Főnök). Néhány elemző párhuzamot vél felfedezni a hetvenéves Hszi Csin-ping és az egy évvel idősebb Vlagyimir Putyin életpályája, országukra való befolyása között. A 2012–13-tól hatalmon lévő kínai elnök Teng Hsziao-ping óta a legnagyobb hatású kínai vezető – írta a lap.

Hangsúlyozták, hogy 

 aktivizálta a párt és az állam mindenhatóságát, összeegyeztetni igyekezett a gazdaság „kapitalista” alapjellegét a sajátos kínai szocializmus, a kommunista párt vezető, meghatározó szerepével. A külpolitikában pedig a két elnökelődje jellemző visszahúzódását a világ ügyeitől felváltotta 

Nagyot fejlődött kezei alatt a kínai haderő is

Az összeállításban arra is kitértek, hogy a Hszi-korszak jellemző vonása a kínai haderő átfogó, nagyarányú fejlesztése, a haditengerészet globális erővé alakítása, a nukleáris fegyverzet mennyiségi és minőségi növelése.

A lap azt is megjegyezte, hogy Hszi Csin-ping ismeri hazáját. Szó szerint mélyről indult, kommunista veterán apját az úgynevezett „kulturális forradalom” idején száműzték, fia pedig egy jaotungban, egy löszfalba vájt kínai barlanglakásban élt a távoli Senhszi tartományban. Mondják, ezért rokonszenvezik az ország szegényeivel – írta a vg.hu.