A világ túlfeléig ágaskodnak Macron politikai ambíciói – ha hagyják neki

2024. május 26. 10:56

Rosszabbkor nem is jöhetett volna az új-kaledóniai válság a francia elnöknek.

2024. május 26. 10:56
Pataki Zoltán
Pataki Zoltán

Nyitókép: Olivier BAUBE / AFP

 

Ahogy arról az elmúlt napokban beszámoltunk, erőszakos zavargások sújtják Franciaország egyik csendes-óceáni területét, egy választójogi reform miatt, amelyet a helyiek tiltakozás ellenére fogadott el a párizsi vezetés.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Emmanuel Macron francia elnök, hivatalos programját félbeszakítva csütörtökön Új-Kaledóniába érkezett. Az elnök sürgette a helyi vezetőket, hogy használják befolyásukat a rend helyreállítása érdekében. „Nagyon világosan fogok fogalmazni. Ezek az erők addig maradnak, amíg szükséges. Még az olimpiai és paralimpiai játékok alatt is” – mondta Macron arról az 1000 fős csendőri különítményről, amelyik a héten érkezett, hogy segítsen helyreállítani a rendet a szigeten. 

Velük együtt összesen immár 3000 fegyveres tartózkodik a szigeten. 

Az, hogy Franciaország hogyan kezeli az Új-Kaledóniában kirobbant válságot, nemcsak Franciaország és a terület közötti kapcsolat jövőjére lesz hatással, de Párizs tágabb indo-csendes-óceáni terveire is komoly következményekkel fog járni. A következőkben ennek a legfontosabb szempontjait járjuk körül.

Mik azok a „önkormányzattal nem rendelkező” területek?

Az ENSZ rendszerében azokat a nem önálló területeket jelenti, amelyeket az igazgató hatalom nem a világháborúk következtében szerzett meg. Az Alapokmány ezzel kapcsolatban olyan népekről beszél, amelyek az önkormányzat teljes mértékét még nem érték el és ENSZ-tagállamok igazgatása alatt élnek. Az Európai Unió különleges együttműködést folytat 13 olyan területtel (az EU tengerentúli országai és területei) amelyek Franciaország, Hollandia és Dánia felelősségi körébe tartoznak. A EU meghatározása szerint a tengerentúli területek nem szuverén országok, hanem különböző mértékben függnek a tagállamoktól.

Ezt is ajánljuk a témában

Franciaország még nagyobb, mint gondolná

Franciaországnak jelenleg 13 tengerentúli területe van szerte a világon, amelyek lakossága mintegy 2,6 millió fő. 

A lakosok mindegyike francia állampolgár, szavazhatnak az elnökválasztáson, 

és képviselőket küldhetnek a francia nemzetgyűlésbe és szenátusba.

Ezek közül öt tengerentúli megyének minősül – ami azt jelenti, hogy teljes mértékben a francia törvények hatálya alá tartoznak. Ezek közé tartozik Guadeloupe és Martinique karibi szigete, Réunion és Mayotte indiai-óceáni szigete, valamint Francia Guyana dél-amerikai parti területe.

Az öt másik úgynevezett tengerentúli terület nagyobb autonómiát élvez. Bizonyos ügyeikben azonban továbbra is a francia kormány dönt, például a külpolitikáról és a védelemről. Ezek a területek a következők: Francia Polinézia a Csendes-óceán déli részén, Wallis és Futuna polinéz szigetcsoportja, Saint Martin és Saint Barthelemy karibi szigetei, valamint Saint Pierre és Miquelon szigetei, amelyek az Atlanti-óceánon, Kanada közelében találhatók. 

A csendes-óceáni térségben Új-Kaledónia rendelkezik a legnagyobb önállósággal. A függetlenedést a közelmúltban három – 2018, 2020 és 2021 – népszavazáson is elutasította az ott élők többsége. 

Ezek a területek Franciaország számára a világ második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezetét biztosítják,

11 millió négyzetkilométerrel, ami az Egyesült Államoké után a második legnagyobb. Ennek köszönhetően Franciaország öt országgal határos az Indiai-óceánon és 12 országgal a Csendes-óceánon. 

Franciaország kizárólagos gazdasági övezetei. 
Forrás: Wikipédia / Monsieur Fou

Franciaország, mint indo-csendes-óceáni hatalom?

Új-Kaledónia és Polinézia 2016-ban Ausztrália támogatásával teljes jogú tagja lett a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának. Ezzel a döntéssel a szervezet szimbolikusan elismerte Franciaországot csendes-óceáni országként. Új-Kaledónia körülbelül 270 ezer lakossal rendelkezik, és több mint 140 szigetet foglal magába, a fő sziget, Grande Terre, közel 400 kilométer hosszú és 50 kilométer széles.

Fontosságát földrajzi elhelyezkedése adja, hiszen az ásványkincsekben gazdag terület Kína és a nyugati szövetségesek – köztük Franciaország, Ausztrália és az Egyesült Államok – közötti regionális hatalmi verseny középpontjában áll. Továbbá központi szerepet játszik Emmanuel Macron francia elnök francia befolyás térségben való elmélyítésére irányuló tervében.

Macron szerint Franciaország csendes-óceáni terjeszkedése a térségben szükséges erőegyensúlyok megőrzését szolgálja.

Új-Kaledónia a világ harmadik legnagyobb nikkeltermelője, amely a rozsdamentes acél, valamint az elektromos járművek akkumulátorainak elengedhetetlen alapanyag. Az Amerikai Földtani Intézet szerint tavaly a globális termelés mintegy 6 százalékát adta.

A Franciaország és az Indo-csendes-óceáni térség közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt években jelentősen fejlődtek. Az EU-n kívüli országokba irányuló francia export több mint egyharmada a régióba irányul. A francia közvetlen befektetések 2018-ban 320 milliárd eurót tettek ki, ami 75 százalékos növekedés 2008 óta. Több mint 7000 francia leányvállalat van jelen a régióban, amelyek bevételei 2010 és 2016 között 40 százalékkal nőttek.

A francia védelmi minisztérium számára az Indo-csendes-óceáni térség öt darab parancsnokságra (felelősségi területre) van felosztva, ahol összesen mintegy 8000 katona és több tucat hajó, repülőgép, helikopter állomásozik. Ez a jelentős haderő Franciaország tengerentúli állandó katonai jelenlétének közel 60 százalékát teszi ki.

Ezt is ajánljuk a témában

Ambíciók és realitások

A francia befolyás megőrzése azonban egyre nehezebb Párizs számára. Macron dolgát nemcsak a nemzeti függetlenségi mozgalmak – mint Új-Kaledóniában – nehezítik meg, hanem az Egyesült Államok által vezetett együttműködési rendszerek elterjedése – mint amilyen az AUKUS is –; hiszen

Washington aligha szeretne osztozni a vezető szerepen Párizzsal.

Arról nem is beszélve, hogy a francia haditengerészet képességei – a folyamatos fejlesztések ellenére – továbbra is mind az amerikaihoz, mind a kínaihoz képest elenyészőek.

A mostani konfliktus is mutatja, a francia elnök ambíciói és a realitások között komoly szakadék tátong. Emiatt mindenképpen szükséges lenne az ország indo-csendes-óceáni stratégiájának újrakalibrálása, amelynek az ambíciók realisztikus átértékelését is magában kellene foglalnia.

Egyes vélemények szerint Párizsnak újra kellene gondolni a „kiegyensúlyozó hatalomra” [puissance d'équilibre(s)] vonatkozó elképzelését,

szorosabb együttműködésre kellene koncentrálnia Washingtonnal.

Emmanuel Macron külpolitikáját ismerve erre viszont aligha lenne vevő a francia elnök, aki láthatóan már arra készül, hogy Donald Trump győzelme esetén Franciaország vegye át a „szabad világ” vezetését – akár reális ez a forgatókönyv, akár nem. 

És egy fejlemény a végére: új-kaledóniai tárgyalásai végén Macron bejelentette: elhalasztják az erőszakos tiltakozást kiváltó választójogi reform életbe léptetését a csendes-óceáni szigetcsoporton, és új politikai megoldásra törekszenek. Úgy tűnik, a grandeurnek is megvannak a határai a világ túlfelén.

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

Összesen 383 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
contractor-2
2024. május 26. 15:53
Az új-kaledóniai őslakosok már most is jobban beszélnek angolul, mint a franciák valaha is fognak. Arrafelé már rég Ausztrália a gazdasági nagyhatalom. Ha valami nagy baj történt, eddig is az 2,5 milliós ausztrál Brisbane-ből/ben kapták a segítséget. Franciaország már nem sok vizet zavar ott.
Türelem
2024. május 26. 15:36
Akitlosz! Olvasd a magyar, a német és a francia vonatkozó történelmi dokumentumokat.
Akitlosz
2024. május 26. 14:46
"Mik azok a „önkormányzattal nem rendelkező” területek? Az ENSZ rendszerében azokat a nem önálló területeket jelenti, amelyeket az igazgató hatalom nem a világháborúk következtében szerzett meg." Mert a világháborúk következtében megszerzett területek ugyan mitől mások?
Akitlosz
2024. május 26. 14:43
XIV. Lajos azaz Franciaország segítette a magyar szabadságharcot. Tanácsadókkal és pénzzel. Emellett habsburg erőket kötött le a spanyol örökösödési háborúban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!