Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Kinek miért nem érdeke az eszkaláció? Milyen stratégiát követ Izrael és Irán a csapás-válaszcsapás eseményláncolatban? Milyen geopolitikai következményei vannak a konfliktusnak a Közel-Keleten? Egy Irán- és egy Izrael-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.

Az elmúlt két hétben Irán és Izrael is demonstrálta, hogy el tudja érni és fájdalmas károkat tud okozni a másiknak. Ezzel új szintre emelték az évtizedek óta tartó konfliktusukat: proxy erők közvetett akciói helyett a két állam közvetlenül megtámadta egymást.
Ha egyetlen közel-keleti államnak sem érdeke az eszkaláció és egy regionális háború kirobbantása, akkor miről szólnak ezek a katonai üzengetések? Milyen összefüggés van a zsidó állam Hamász, Hezbollah és Irán ellen viselt háborúi között, és milyen következményei lesznek a régió bonyolult geopolitikai erőegyensúlyára?

Az izraeli-iráni háború okairól és várható következő fázisairól szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mit tanult meg a két szemben álló állam a figyelmeztető csapásokból?
– Ki tud jobban kitörni saját elszigeteltségéből: Izrael vagy Irán?
– Hogyan alakítja a két állam szövetségi rendszerét a fegyveres összetűzés?
– És: mi várható az izraeli hadsereg küszöbön álló rafahi beavatkozásától?
A műsor vendégei: N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa és Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--