Németország történelmi lépése beláthatatlan következményekhez vezethet: összeomolhat az egészségügyi rendszer

Nyitókép forrása: Iris van den Broek / ANP MAG / ANP via AFP

Történelmi lépésre szánta el magát a német balliberális hárompárti kormánykoalíció és a törvényalkotási többség: április elsején hatályba lépett ugyanis a kannabisz rekreációs célú, személyes használatra történő termesztésének és fogyasztásának úgynevezett ellenőrzött legalizálását célzó törvény. A szabályozás hatályba lépésével Németország lett a kilencedik ország a világon, amely legalizálja a kannabisz rekreációs célú használatát.

A Drogkutató Intézet az elmúlt hónapokban már többször foglalkozott a németországi legalizáció veszélyeivel, most viszont, hogy valósággá vált az eddig csak tervezett intézkedéscsomag, az intézet sajtóeseményt szervezett, hogy felhívják a figyelmet a szabályozás életszerűtlenségére, illetve arra, s hogy milyen kártékony hatásai vannak annak, ha a 4:20 nagyobb mértékben is valós ünnepé tud válni a kontinensen.

Már a csütörtöki rendezvény elején felvetették, közel sincs társadalmi támogatottsága az egyébként az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció (SPD, Zöldek, FDP) előzetes szerződésében szereplő szövetségi legalizációs törvénynek.

Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója azt mondta, sokan megnyilvánultak az ügyben, s nem csupán az ellenzéki CDU és AfD részéről, a kormánypárti szociáldemokraták részéről úgyszintén, s egyértelművé tették, tévútra léptek a drogliberlizációval.

Ezt követően Dobrowiecki Péter, a Német Intézet kutatási vezetője felvázolta, miért csak most jutottak el a törvény elfogadásáig. Mint fogalmazott, 2021 decemberében Olaf Scholzék nyilvánosságra hozták főbb reformtörekvéseiket, csakhogy a kétezer-huszonkettes esztendő mindent felülírt, Oroszország ukrajnai háborúja miatt nem volt idejük foglalkozni a saját programjukkal. Népszerűségük, mármint a szociáldemokratáké és a liberálisoké ennek fényében jelentősen zuhant, pusztán a zöldpártiak tudták megtartani magszavazóikat. Közelegnek azonban a szövetségi választások, s csak idén lesz még három tartományi voksolás, az előrejelzések pedig nem azt mutatják, hogy a Scholz-kabinet újabb megerősítéseket nyernének, emlékeztetett a szakértő.

Nincs könnyű és nehéz drog – drog van, beláthatatlan következményekkel

Téglásy Kristóf leszögezte, nincs könnyű és nehéz drog – épp ellenkezőleg: a marihuána abban bizonyított leginkább, hogy az e szert használók sokkal hamarabb válnak függővé más készítmények iránt. Példaként említette: ha valaki marihuánát szív és közben mellette sörözik, gyorsabban és könnyebben válik alkoholfüggővé. Ugyanez igaz a gyógyszerfüggőség kialakulására. „Ezért is életveszélyes a legalizáció” – tette hozzá a stratégiai igazgató.

Olaf Scholzék azzal érveltek a szabályozás elfogadását megelőzően, csökkenni fognak mind a rendőrség, mind a bíróság terhei: marihuána-használat ügyében nem indulnak majd eljárások. Ezt mind a két szakmai fél cáfolta már.

hogy az egyenruhások külön-külön ellenőrizzék mások mellett a THC-tartalmat. Hogy a szerhasználótól megérdeklődjék, honnan jutott hozzá a marihuánához, kannabiszhez. Legális, netalántán illegális forrásból? Az április elseje előtt megindított bírósági ügyek felülvizsgálata szintén komoly kapacitást igényelhet. De maga a kannabisz-termesztés igencsak energiaigényes tevékenységnek számít, az energiaválság közepette nem sokan fognak ebbe belevágni, vélekedett később, hangsúlyozva: a feketepiachoz fog terelődni a forgalom.

Dobrowiecki Péter ezzel egyetértett, életszerűtlen és végrehajthatatlan az új szabályozás, ezt jelzi az is, hogy a tartományokra vannak bízva a részletszabályozások. Erősen kétséges, hogy e lépéssel vissza tudják majd szorítani az illegális dealereket, hogy a rendőrségnek több ideje, nagyobb kapacitása marad majd a bűnüldözésre.

„Leginkább csak egy választói ígéret végrehajtásáról van szó”, fűzte hozzá a szakértő, később megjegyezve, április elseje olyan vitákat is kinyitott Németországban, hogy lehet-e majd például volán mögé ülni marihuánafogyasztás után. Lesz-e zéró tolerancia e téren, tudnak-e majd köztes, objektív rendelkezéseket alkotni a németek?

Hollandiában sincs kannabiszból a kerítés – egyre több szigorítást terveznek

Példaként került elő Hollandia esete. A Német Intézet kutatási vezetője ezzel kapcsolatban kifejtette, a németalföldi államban pusztán látszólag működik a drogliberalizáció, az illegális drogkereskedelem egyáltalán nem szorult vissza, az utcai árusítást nem tudták visszaszorítani, javában dúlnak bandaháborúk, az országra szabadult kábítószer-turizmus kezelhetetlen.

Ekkor Téglásy Kristóf felvetette, a német szabályozás kezdetben a holland példát kívánta követni, úgy értve, hogy Németországban is eladópontokat – ha tetszik, drogtrafikokat – kívántak kialakítani. Ezeket Hollandiában coffeeshopoknak hívják.

Csakhogy jött az Európai Unió (EU), felemelte ez ellen a szavát, mire Berlin úgy reagált: július elsejétől legfeljebb ötszáz fős szövetkezeteket lehet majd nyitni. A nem üzleti alapon működő, úgynevezett kannabiszklubok azonban csupán a tagjaikat láthatják el termékükkel, havonta fejenként összesen 50 gramm mennyiségben.

Berobban-e a német kábítószer-turizmus? Mit bír ki az egészségügyi rendszer?

Milyen hatással lesz a környező országokra vagy az EU-ra a német drogliberalizáció? – vetettük fel, mire mind a két előadó úgy érvelt, ütközési pont lehet az új törvény. Német rendelkezésről van szó, amely csakis német állampolgárokra vonatkozik. Tehát ha egy magyar csak azért utazna Németországba, hogy ott éljen a legalizáció adta lehetőségekkel, bűncselekményt fog elkövetni. Ha egy német állampolgár legális forrásból, legális mennyiségben, a schengeni övezetnek köszönhetően szabadon hozna be Magyarország területére marihuána-készítményeket, ugyancsak illegális cselekménynek számít. Azonban ezek a szituációk is mutatják, ellenőrizhetetlen folyamatokat generál a német kormány s törvényhozás lépése.

Kérdés ugyanakkor, mennyire kerül majd be az európai politikába a droglegalizáció kérdése, az EU-nak ugyanis van drogstratégiája, amely semmivel sem lazább, mint mondjuk a magyar szabályozás. Igaz, ott az ártalomcsökkentésen van a hangsúly, Magyarországon a prevención.

Marley vagy Hitler? A szakértő szerint ezzel a popkulturális gaggel le kell számolni

A sajtóesemény legvégén szóba került a marihuána nem hivatalos világnapja, április huszadika. A 4:20 a marihuána szimbólumaként terjedt el a közbeszédben. Arról pedig több mítosz is terjeng, miért erre a dátumra, számra esett a „választás”. Sokak szerint Bob Marley zenész és előadóművész halálának évfordulója miatt, mások azt állítják, Adolf Hitler nemzetszocialista diktátor születésnapjához kapcsolódik a nem hivatalos világnap.

A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója azt mondta, egy popkulturális gagről, lopakodó propagandáról van szó. „A fel se nőtt sárkány fejét nagyon határozottan le kellene vágni. Egyébként is: miért kellene világnapot adni egy kábítószernek, amely szélsőséges esetben embereket is öl?” – tette fel a kérdést Téglásy Kristóf.

Úgy vélekedett, a média, a civil szervezetek felelőssége, hogy e divat élét el kell venni.