Közel a kelet, de távol a béke

2024. április 22. 13:19

Egyszerűen arról van szó, hogy a zsidóság a szó szoros értelmében mindenre képes azért, hogy legyen lokális állama.

2024. április 22. 13:19
Bogár László
Bogár László
Magyar Hírlap

A nyitókép illusztráció. Fotó: WAHAJ BANI MOUFLEH / MIDDLE EAST IMAGES / MIDDLE EAST IMAGES VIA AFP

„Több mint fél éve már, hogy újra felszínre törtek azok a tektonikus energiák, amelyek Izrael Állam 1948-as megszületése óta lappangva mindig is jelen voltak. Thomas Mann írja a József és testvérei című kulcsregényében: »Mélységes mély a múltnak kútja.« Ne mondjuk inkább feneketlennek? Mert, hát lássuk be, mindennek van előzménye az állítólag ok-okozati összefüggések láncolataként értelmezhető világban. A magyar nyelv ezt valóban »okosban« oldja meg, így a két szó, okság és okosság nem véletlenül szinte teljesen azonos hangzásúak. Vagyis a magyar nyelv úgy okoskodik, hogy az az okos, aki ismeri az okokat, az ok-okozati összefüggések végtelen láncolatát. És ugyan az emberiség mindent igyekszik megtenni, hogy minél OK-osabb legyen, azért érdemes néhány kicsit kényelmetlennek látszó dolgon eltöprengeni.

(...)Az emberi világot évezredek óta mitológiák mozgatják, ma meg aztán már kizárólag. Nietzsche után szabadon, Észisten halott, lehet, hogy eleve halottan született. Aki az ész, a racionalitás alapján próbálná értelmezni a közel-keleti konfliktust, az eleve elbukott. Egyszerűen arról van szó, hogy a zsidóság a szó szoros értelmében mindenre képes azért, hogy legyen lokális állama (az évezredek óta fennálló globális állama mellé), de lokális és globális szerveződésük legfőbb garanciája csak az amerikai világbirodalom lehet. Ám ha néhány évtizeden belül az amerikai birodalom lehanyatlik, akkor mindkét pozíció bizonytalanná válhat. És mivel, érthető módon senki nem szereti a tartós bizonytalanságot, így kell egy globális »teszt« arról, hogy vajon miként kell mindennek megváltoznia ahhoz, hogy minden a régiben maradhasson.

Erről szól tehát a közel-keleti konfliktus.”

***

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.

Összesen 116 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
templar62
2024. április 22. 19:42
Nil novi sub Sole . Nincs új a Nap alatt .
tintapaca
2024. április 22. 16:57
Felhívom Bogár Úr figyelmét egy más elvonatkoztatásra, következményre. Izraelre a globális olajárszabályozására van szükség! Ezt belátták az Öböl-menti olajmonarchiák is, mivel őket a legkevésbé sem érdekli saját hitbéli társaik sorsa!. Egy arabellenes, kiprovokált izraeli akció máris emeli az olajárat. És ez a lényeg!
rasdi1
2024. április 22. 15:19
Véleményem szerint az egésznek az az irigylendő alapja, hogy a zsidóság rendelkezik az identitásának egy fontos elemével, egy nemzeti vallással. A nemzeti vallása segítette megőrízni a nemzeti identitását azokban az évszázadokban, diaszporikus körülmények között is, amikor nem volt saját állama. Akkor is, ha esetleg már nem is rendelkezik a hittel, a tudata alatt él ez az összetartó erő. (Éppen ezért István király hatását a magyarság történelmére én a "hivatalos" történelemtudománytól eltérően ítélem meg. Elismerem, hogy MINDEN történelmi értékeléshez hasonlóan ez is "tudománytalan", mert a "mi lett volna ha" elemet tartalmazza. István elvette a magyaroktól identitásának egyik lényeges elemét, a nemzeti vallását. És evvel ezen a területen alárendelte az országot a római pápának ("lemondás" a szuverenitásának egy részéről), ami majd konkrétan tükröződik is, a pápai "kiátkozások" formájában.)
rasdi1
2024. április 22. 15:06
"...de lokális és globális szerveződésük legfőbb garanciája csak az amerikai világbirodalom lehet. " Ez tévedés. A "globális államnak" a világ adott rendje alapján szüksége lehet valamilyen "gazdaállamra", amely mögé bújva élni tud. Viszont lehet olyan "rendezetlen" világ, amelyben nincs szüksége "gazdaállamra". Ilyenek a tulajdonképpen "rendezetlen" világrendek, mint volt pl. Európában a középkor. Vagy akár a XVIII. szd végéig tartó időszak. Akkor a napoleoni időkben tulajdonképp "vaciláltak", hogy Franciaországot vagy Nagy-Britanniát válasszák. Ez volt az az időszak, amikor a Rothschildok egyszerre finanszírozták Napoleont és Nagy-Britanniát is. Waterloonál azután eldőlt a kérdés. Mintegy évszázadnyi időszakon át Nagy-Britannia volt a "gazdaállam", és utána lett az az USA.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!