Kína arra számít, hogy Magyarország az EU soros elnökeként arra ösztönzi majd az EU-t, hogy racionálisabb és pragmatikusabb hozzáállást tanúsítson iránta.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én
--
Húsz év után újra Magyarországra látogat Kína elnöke, a május 8. és 10. közötti hivatalos látogatás – amely éppen a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulójára esik –
történelmi látogatás lesz, új fejezetet fog nyitni a bilaterális kapcsolatokban
– közölte a magyar és kínai sajtó munkatársainak tartott sajtótájékoztatóján budapesti rezidenciáján a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete.
Gong Tao szerint Kína és Magyarország „barátok”, két ország, amely a pragmatikus együttműködés kölcsönös érdekei mentén segíti egymás fejlődését, és közösen sikertörténetet írnak. Hszi Csin-ping elnök és Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélésein szó lesz a kétoldalú politikai, gazdasági ügyeken túl nemzetközi kérdésekről is, a vizit célja erősíteni a nemzetközi együttműködést, a kínai-EU-kapcsolatokat, elősegíteni a globális békét és fejlődést.
Lapunk kérdésére a kínai nagykövet elmondta: Magyarországgal az Orbán-kormányok alatt egy pragmatikus viszony alakult ki, amely az elmúlt években túlmutat a szokásos diplomáciai kapcsolatokon,
2017 óta a két ország stratégiai partnerségben működik együtt, a magyar-kínai kapcsolatok „magas színvonalúak"
– ennek egyik bizonyítéka Gong Tao szerint, hogy tavaly októberben Orbán Viktor az uniós vezetők közül egyedüliként vett részt az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés pekingi fórumán.
Ez a gazdasági-geopolitikai projekt Kína fő stratégiai terve, amely jól összeillett a magyar külgazdaság egyik stratégiájával, a keleti nyitás politikájával, a kereskedelem terén mára Kína lett Magyarország első számú kereskedelmi partnere az EU-n kívüli államok közül, míg Magyarország Kína legfontosabb gazdasági partnere a közép-kelet-európai régióban.
A kölcsönös befektetések, a gazdasági együttműködések megteremtették annak lehetőségét, hogy
2024-ben átmeneti jelleggel vízummentesség adnak a magyar turistáknak a Kínába történő utazásnál,
és mára napi 20 légi járat közlekedik a két ország között.
A nagykövet elmondta azt is, hogy a kínai elnök látogatásán új bejelentések lesznek, és a kétoldalú kapcsolatokban „új konszenzust” kötnek, megerősítik a partnerséget.
A Mandiner arra vonatkozó kérdésére, hogy Hszi elnök vizitjének három célállomása, Franciaország, Szerbia és Magyarország egyúttal jelzik is a kínai gazdaságdiplomácia fő csapásirányait, Gong Tao úgy válaszolt:
olyan országokkal keresik a kapcsolatot, amelyek önállósággal rendelkeznek, ragaszkodnak függetlenségükhöz,
és mindhárom nevezett ország ilyen.
Franciaországgal kapcsolatosan a nagykövet elmondta: a kínai elnök oda is egy évfordulón, mégpedig a francia-kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel 60. évfordulóján érkezik, Szerbia pedig az első európai ország, amellyel átfogó stratégiai partnerséget létesítettek. Magyarország lett a következő állam ebben a szoros együttműködésben, hazánk egyrészt jó kapcsolatokat épített ki eurázsiai országokkal, nyitott a kínai befektetések előtt és remek földrajzi elhelyezkedése van.
A két kelet-európai állam és Kína nagy közös projektje a Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítése, amely
az első olyan megaprojekt, ahol a kínai technológiát uniós szabályok között próbálják ki.
A projekt bővíthető logisztikailag, hiszen a vasútvonal bevonja a vérkeringésbe Szeged városát is, ahol a BYD autógyára létesül.
Kína a többpólusú világrendben érdekelt, a verseny szabadságát és nyitott kereskedelmet favorizálja - közölte Gong Tao, aki szerint nagy kárt okoz egyes nyugati országok protekcionizmusa, „kockázatkerülése”, vagyis, hogy távol akarják tartani piacaikról a kínai árukat - példaként a kínai elektromos autók uniós korlátozását hozta fel.
„Kína nyit a világ felé” – jelentette ki a nagykövet, hozzátéve, hogy az igazi „kockázatkerülés” az lenne, ha a partnerek is nyitottak lennének, vagyis teljes piaci verseny lenne, mellette pedig gazdasági együttműködés.
„A Kínával való együttműködés nem kockázat, hanem lehetőség" - hívta fel a figyelmet,
és szerint ezt a példát tudja felmutatni a magyar-kínai együttműködés, amely mintát adhat más uniós államoknak is arra, hogy hasonlóképpen cselekedjenek.
Magyarországnak különleges súlyt ad, hogy július elsejétől fél évig betölti majd az EU soros elnökségét, márpedig Kína hosszútávú stratégiai viszonynak tartja az EU-val való kapcsolatait, ezért a magyar elnökségtől azt várja, hogy nem ideologikus hozzáállásával
Budapest arra ösztönzi majd az EU-t, hogy „racionálisabb és pragmatikusabb” hozzáállást tanúsítson Kína iránt
– zárta tájékoztatóját a Kínai Népköztársaság budapesti főképviselője.
Miközben a jövő Kína és az Egyesült Államok történelmi léptékű, globális versengéséről fog szólni, a két szuperhatalom vezetője most egy asztalhoz ült és megegyezéseket hozott tető alá.
Fontos kérdésben sikerült megállapodnia az amerikai és a kínai elnöknek.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
Ez az amerikai elnök második ciklusának első hivatalos útja a Távol-Keleti régióban.
Talán elkerülhető az eszkaláció.
„Ez a különbség, és ez a tét” – szögezte le Szijjártó Péter.
Ha támadás ér egy országot, nem ártana három napon belül a segítségére sietni, ezt szorgalmazza az Európai Bizottság.
