Szergej Lavrov szerint már jó ideje „nem Zelenszkijjel kell beszélnünk, hanem azzal, aki megtilt vagy megenged számára dolgokat”.
Nyitókép: UKRAINIAN PRESIDENCY / HANDOUT / ANADOLU / ANADOLU VIA AFP
Oroszországnak nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kell tárgyalnia az ukrajnai rendezésről, hanem azokkal, akik utasítják – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön egy moszkvai sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva.
Lavrov azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott „a világtöbbség” országainak moszkvai nagyköveteivel az ukrajnai rendezésről. Az uniós országok misszióvezetőit, akik korábban lemondtak egy találkozót az orosz diplomáciai tárcavezetővel, az eszmecserére nem hívták meg.
A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról,
de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján. Lavrov azt mondta, hogy a globális Dél szinte valamennyi országa, amelyet a Nyugat az ukrajnai rendezésről szóló találkozókra szólít fel, azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy az Oroszország részvétele nélküli konzultációk értelmetlenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformuláját” ultimátumnak nevezte,
amely azt követeli, hogy Oroszország kapituláljon és vonuljon vissza az 1991-es határokig. Lavrov szerint a Nyugatnak, ha hajlandó eltávolodni ettől, ezt ki is kell jelentenie. Mint mondta, most nem Oroszország következik a lépésben, patthelyzet van, de ezt nem Moszkva alakította ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Edward Luttwak szerint ha Európa nem tud elegendő katonát biztosítani, Oroszország győzni fog a csatatéren, és akár Közép-Európába is visszatérhetnek az orosz csapatok.
Az MTI kérdésére, hogy konkrétan kiben látja a tárgyalópartnert Ukrajna ügyében, Lavrov kijelentette: „Már akkor is, amikor ennek az embernek a legitimitását még mindenki elismerte, mindenki tudta, hogy nem vele kell tárgyalni. Ennek az értelmetlenségéről akkor győződhettünk meg, amikor 2022 áprilisában meghiúsultak az isztambuli tárgyalások”.
Akkor elhittük azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között.
Létre is jött három forduló Fehéroroszországban, néhány további online forduló, aztán pedig az isztambuli személyes tárgyalások, amelyekre az ukránok első alkalommal hozták el a megállapodás fő téziseit, amelyekbe mi beleegyeztünk. Ezeket a fő téziseket parafálták is” – fejtette ki a miniszter.
Emlékeztetett rá, hogy David Arahamija, az ukrán delegáció vezetője utóbb egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök „megtiltotta” nekik a megállapodás aláírását.
Azóta értjük, hogy nem Zelenszkijjel kell beszélnünk, hanem azzal, aki megtilt vagy megenged számára dolgokat.
Amikor letisztul a helyzet, akkor beszélhetünk majd a tárgyalások formátumáról. Ezekre most senki sem áll készen Nyugaton. Vannak még félprovokatív felhívások, hogy Oroszországot rá kell venni a Zelenszkij formulája alapján való tárgyalásra, de úgy gondolom, hogy ezeket senki sem veszi komolyan, és azok helyében, akik adnak a hírnevükre, én felhagynék ennek a formulának az emlegetésével” – fogalmazott Lavrov.
A legvilágosabbnak és legkoherensebbnek a Kína által tavaly javasolt 12 pontos rendezési tervet nevezte. „A legalapvetőbb dolog számunkra az, hogy a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből indul ki, és abból, hogy ezeket a kiváltó okokat meg kell szüntetni” – mondta.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az is kiderült, hogy melyik béketerv elfogadható az oroszok számára.
***
A perejaszlavi gyűlés tiszteletére készült szoborkompozíció a Népek Barátsága boltív emlékműegyüttes része volt.
Csehország húsz éves EU-tagsága ihlette meg az ukrán elnököt.
Jan Lipavskýt a magyar-cseh kapcsolatokról, a V4-ről és Ukrajnáról is kérdeztük.
Somkuti Bálint szerint Stoltenberg hiába ígér Ukrajnának új fegyvereket, „egyszerűen nincs mit szállítani”.
A kormányfő szerint békét kell teremteni, és mivel a Nyugat finanszírozza, nekik kell tenniük a befejezéséért is.
Az ukrán elnök a háború egyik okának azt tartja, hogy „Ukrajna előtte nem lett a NATO tagja”.
Ayrton Senna emléke nem halványodik, a legendás versenyző kultusza ma is virágzik.
Sohrab Ahramit az amerikai választásokról, az orosz-ukrán háborúról és Trump lehetséges Irán-politikájáról kérdeztük.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A kormányfő szerint békét kell teremteni, és mivel a Nyugat finanszírozza, nekik kell tenniük a befejezéséért is.
A Telegramon közzétett felvétel valószínűleg Odesszában készülhetett.
Úgy tűnik, Zelenszkij erőszakos sorozása sem hatja meg az ukrán férfiakat, inkább nem harcolnának a háborúban.
