Így változik a klímánk – a tények alapján

Nyitóképen: használhatatlan sípálya a francia Pireneusokban 2023. január 6-án (Francois Laurens / Hans Lucas via AFP)

Talán kedves olvasóinknak is feltűnt, hogy éppen most igen hűvös napokat élünk meg, e sorok írója is télikabátban meg sapkában ment a dolgára az idei április végi reggeleken. Az időjárásunk most éppen ritka hűvös napokat él meg – igazi, nagy havas telünk viszont tán az egész új évezredben nem volt itt a Kárpát-medence közepén. Egyébként pedig két éve a súlyos aszály, tavaly egy jó esős év, idén pedig megint az aszály réme van napirenden.

Időjárásunk nagyokat hullámzik mostanában, és ezzel együtt klímánk éves adatsorai is nagyon erősen kilengenek a különböző irányokba. 

az egzakt számok, hőmérsékleti adatok pedig egy igazán feltűnő trendet mutatnak Európa kapcsán: a látványos felmelegedését.

Hétfőn, a Föld napján jött ki az Európai Bizottság által finanszírozott Copernicus program 2023-as évértékelő tanulmánya, Európa éghajlatára vonatkozóan. A hőmérsékleti mérések tömegén alapuló adatok egyértelműen mutatják: kirívóan melegszik a kontinens klímája.

Az Európában valaha mért (tehát mintegy másfél évszázad óta feljegyzett) tíz legmelegebb év 2007 óta következett be, 

A 2023-as adatokról pedig elmondható: különböző számítások szerint Európa valaha mért legmelegebb vagy második legmelegebb évét jegyezhettük fel tavaly.

Kelet-Európában voltak olyan területek, ahol a sokévi átlaghoz képest akár 2,6 fokkal melegebb volt az éves hőmérsékleti átlag: ilyen volt Romániában a havasalföldi és moldvai síkok hőmérséklete, ilyen értéket mutattak a Kaszpi-tengertől északra fekvő puszták adatai is, és a távoli, északkelet-európai, sarkkörön túli orosz területeken is ilyen extrém átlagok jöttek ki. 

Emellett pedig az Alpok térségét is hasonlóan súlyosan érintette, akár 2 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel a melegedő klíma. Az Európát körbevevő tengerek felszíni hőmérséklete is a valaha mért legmelegebb volt, a Földközi- és Fekete-tengertől a portugál, spanyo, francia, ír és skót atlanti partvidékekig.

Magyarországot szerencsére nem annyira, de a mediterrán vidékeket súlyosan érintik a rendszeres, óriási kiterjedésű erdőtüzek, amik Görögországot, Dél-Olaszországot és Portugáliát érintették súlyosan tavaly.

Európa szinte teljes területére a felmelegedés volt a jellemző, csak Norvégia és Svédország központi tájain, távoli hegyvidékein és erdőségeiben, valamint Izlandon mértek hűvösebb átlagot a sokévi adatokhoz képest.

A felmelegedéssel együtt az is igaz – mint ahogy itt a Kárpát-medencében tavaly meg is tapasztalhattuk -, hogy 

ennyivel több eső esett a korábbi jellemző adatoknál. Ez viszont árvizeket vagy árvízveszélyt jelentett, többek között a Duna és a Rajna vízgyűjtő területein. Hó ellenben kevesebb esett az átlagosnál, így járt Közép-Európa és az Alpok térsége is, ami a téli sportolás nehézségei mellett a gleccserjég további visszahúzódásához vezetett.

Európán túlmenően globálisan is a 2023-as év volt a valaha mért legmelegebb esztendő.

Az átalakuló politikai világrend mellett – és attól nem is függetlenül – 

Bár sem az egyén, sem egy nemzet nem tudja a globális klímafolyamatokat megváltoztatni – és ha valami, az ember pozitív vagy negatív ráhatása a klímára forró tudományos és ideológiai viták tárgya –, de az bizonyos, hogy okos vízgazdálkodással, az erdősítés folytatásával és városaink zöldítésével, árnyasításával közösségeink és az ország egésze tehet a lokális, Kárpát-medencei klímánk védelméért, megjavításáért. „Csak” a jövőnk múlik rajta.