Az oltásellenesség miatt visszatért a kanyaró, az egy év alatti babák vannak a legnagyobb veszélyben, figyelmeztet a Politico.
Nyitókép: Photo by Wladimir Bulgar/AFP
Az Európai Unióban a megelőzhető halálesetek száma növekszik a védőoltások alacsony elterjedtsége miatt, ami a kisgyermekeket veszélyezteti leginkább – figyelmeztetett az európai járványügyi hivatal a Politico beszámolója szerint. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tisztviselői hétfőn új adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyek megerősítik a kanyaró és a szamárköhögés megbetegedések tavalyi emelkedő tendenciáját.
Az uniós országokban 2023 márciusa és 2024 februárjának vége között legalább öt ember halt meg kanyaróban, mindannyian Romániában, míg az adatok szerint 2023-ban és 2024-ben az előző két évhez képest több mint tízszeresére nőtt a szamárköhögési megbetegedések száma az EU-ban.
A 12 hónaposnál fiatalabb csecsemők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. A legtöbb uniós országban a gyermekek egyéves korukig nem kapják meg a kanyaró elleni oltást, és a legjobb védelmet az nyújtja, ha mindenki más is beoltja magát – ez az úgynevezett nyájimmunitás. Romániában, ahol a legsúlyosabb járvány tört ki, a legfrissebb adatok szerint a lakosság mindössze 71 százaléka kapta meg a második kanyaró elleni oltást.
„Elkeserítő látni, hogy a vakcinák évtizedek óta jól dokumentált biztonságossági és hatékonysági eredményei ellenére az EU/EGT-országokban és világszerte még mindig számos, vakcinával megelőzhető betegség kitörésével kell szembenézni” – mondta Andrea Ammon, az ECDC igazgatója.
A szamárköhögés és a kanyaró egyaránt könnyen terjed, és a járványok megelőzéséhez magas védőoltási szintre van szükség. A kanyaró esetében a lakosság legalább 95 százalékos átoltottsága az optimális.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2022-es adatai szerint azonban csak négy uniós ország – Magyarország, Málta, Portugália és Szlovákia – számolt be 95 százalékos lefedettségről a kanyaró elleni vakcina két adagjának beadásakor.
Néhány ország – köztük Ausztria, Dánia és Norvégia – folyamatosan halad előre, és alig marad el a célértéktől, mások azonban egyre inkább lemaradnak. Észtországban a bejelentett kanyaró elleni vakcina második adagjának beoltási aránya 2018 és 2022 között 20 százalékkal csökkent. Izlandon és Romániában az ennek megfelelő számok 15, illetve 10 százalékot tettek ki.
Románia egyike azoknak az országoknak, amelyek az elmúlt évben jelentős kanyarójárványokkal küzdöttek. A 2023 márciusa és 2024 februárja közötti 4594 megbetegedése az uniós összes eset közel 80 százalékát tette ki.
Sabrina Bacci, az ECDC oltással megelőzhető betegségek és immunizálásért felelős vezetője felhívta a figyelmet a szamárköhögéses esetek riasztó növekedésére is, amelyet a tisztviselők figyelmeztetése szerint szintén az alacsony oltási arány táplál. A szakértők attól tartanak, hogy a Covid alatt kialakult oltásellenes hangulat aláásta a rutinszerű védőoltásokba vetett bizalmat, és lehetővé tette a régi egészségügyi veszélyek újbóli megjelenését.
A rendkívüli helyzet különösen nagy terhet rótt az egészségügyi dolgozókra, a katonaságra és a rendvédelmi szervekre is. Heroikus küzdelemnek lehettünk szemtanúi öt évvel ezelőtt nap mint nap.
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését egy hétre rá országos veszélyhelyzet kihirdetése követte, majd március 15-én már arról szóltak a hírek, hogy elhunyt az első magyar beteg.
Az orvosokat is meglepte a váratlan fordulat.
A megugró többlethalálozást kell nézni.
Régi bűnnek hosszú az árnyéka – és a családokat sújtó megszorító intézkedéseknek különösen hosszú! Negatív hatásukat még 20-30-40 év múlva is érezni fogjuk.
Az állam döntéseinek helyességébe vetett mély hitet megkérdőjelezni tabunak számít Németországban.
Az Aston Villa 3–1-re győzött a Club Brugge vendégeként a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének első, keddi mérkőzésén.
A lengyel kormánypropaganda műsorában azt magyarázzák el, miért kell kitenni Magyarországot az Európai Unióból.
