Ez várhat Európára az új migrációs paktum elfogadásával
Mutatjuk, mivel járhat az új uniós migrációs paktum megszavazása.
Megint emberekből csinálnak pénzt, a kereskedelem mellé meg intézményrendszert is építenek.
Nyitókép: Anke Waelischmiller / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance
„A minap elfogadott európai migrációs paktumról sok helyütt értekeztek, arról viszont nem nagyon beszél senki, hogy nyugati nyomásra a kontinensen 1815 óta újra afrikaiakkal kereskednek. Pedig jobbára erről szól az egész: megint emberekből csinálnak pénzt, a kereskedelem mellé meg intézményrendszert is építenek, ahonnan szintén lehet szivattyúzni. Ennyire változtak meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Mutatjuk, mivel járhat az új uniós migrációs paktum megszavazása.
Kicsit több mint 200 évig bírtuk Európában transzatlanti rabszolgakereskedelem nélkül. Oké, némileg leegyszerűsítettem és torzítottam, hiszen ma nem az USA-ba meg Spanyol-Amerika cukornád- és dohányültetvényeire szállítjuk az afrikai emberárut, hanem ide, Európába hozzuk őket, másodrangú proletárnak. Illetve Európában már korábban betiltották a rabszolgaság intézményét. Dániában, amely akkor is Nyugat-Európa erkölcsi világítótornya volt, már 1792-ben sem kereskedtek emberekkel. Fontos részlet, hogy a felvilágosodás csak boostolta a keresztényi megfontolásokból táplálkozó, humanitárius alapon álló ellenkezést a rabszolgasággal szemben, a XXI. század Európájában ezek hiánycikkek. Se kereszténység, se emberközpontúság, a felvilágosodásból meg töredékek maradtak kommunista apokrifek formájában. Ezért ugrottak vissza fejben évszázadokat derék nyugati embertársaink, és kereskednek újra arabusokkal meg szerecsenekkel.
Persze próbálják valami emberijogista és álhumánus paravánnak kitakarni a rideg valóságot, ami viszont arra mutat, hogy a kibocsátási kvótakereskedelemhez hasonló rendszert építenek, bebocsátási kvótakereskedelmet. Hogy mennyi széndioxidot szortyinthat egy-egy nemzetállam a levegőbe, az attól függ, mekkora az ország, mennyire erős a gazdasága, hányan lakják. A többiért meg pénzt adnak, vagy ha kevesebb fosszilist égetnek, mint tehetnék, akkor pénzt kapnak. Csodálatosan részletes, ugyanakkor teljesen értelmetlen rendszer, de legalább nem emberek a tárgyai az alkuknak, hanem a kortárs hisztériafizika első számú ellensége. És a lényege, hogy a környezetünket semmivel sem terheljük kevésbé, de legalább egy csomó olyan pénzember keres rajta rengeteget, akik semmivel nem járulnak hozzá a kontinens gazdaságához.”