Nekiment a magyarok jogainak Kolozsvár polgármestere

2024. március 24. 15:25

Emil Boc szerint a helyi magyarok számára fölösleges garantálni a közigazgatási intézményekben az anyanyelvük használatának a lehetőségét.

2024. március 24. 15:25
Emil Boc Kolozsvár polgármestere
Veress Csongor Balázs

Nyitókép: Daniel Mihailescu/AFP

 

Emil Boc kolozsvári polgármester úgy véli, hogy a kolozsvári magyarok nem akarják használni anyanyelvüket a hivatalokban, ezért fölösleges a kétnyelvűség.

Boc nemzetközi eseményeken az élő multikulturalizmus és tolerancia megvalósítójának szerepében tetszeleg.

Pedig ugyancsak a Kincses város húsz éve regnáló polgármestere volt az, aki évekig nem volt hajlandó a város határában elhelyezni a kétnyelvű, román–magyar településjelző táblákat. Csak azután, hogy erre bírósági döntés kötelezte. Hiába ő döntötte meg 2004-ben a rossz emlékű, hírhedten magyarellenes Gheorghe Funar uralmát, úgy látszik, hogy aki az ultranacionalista Ceaușescu-érában szocializálódott, az már nem fog változni. Főleg nem egy választási szuperévben.

Kolozsváron él a második legnagyobb erdélyi magyar közösség,

közel harmincnégyezer fő, de aránya 2002 óta nem éri el a törvény által elvárt, húsz százalékot. Több éves pereskedés után, 2017-ben helyeztek ki először olyan helységnévtáblákat a város kijáratainál, amelyeken magyarul is ott áll, hogy Kolozsvár.

A magyarok elleni hergeléssel mindig is lehetett szavazatokat szerezni, de ez az ügy már több éve zajlik. A Székely Figyelő Alapítvány közintézményekben anyanyelvhasználati jogot követel a kolozsvári magyarok számára. Amint a kronika.ro beszámolt róla, az  ügyben három éve pereskedő civil jogvédő szervezet cáfolja Emil Boc polgármester elutasító állításait, miszerint a kolozsvári magyarok nem igénylik a magyar nyelv használatát. A tárgyalás a csíkszeredai törvényszék után, a marosvásárhelyi táblabíróságon fellebbviteli szinten folytatódik. 

A székelyföldi jogvédő alapítvány szerint a 2001/215-ös törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait a polgármesteri hivatal nem alkalmazza. Árus Zsolt, az alapítvány vezetője kijelentette: „A kétnyelvű településjelző táblák kihelyezését követően levelet küldtünk Emil Boc polgármesternek, amiben szorgalmaztuk, hogy a 215-ös számú közigazgatási törvény előírásai szerint a kolozsvári közintézményekre is kerüljön ki magyar felirat, a közintézményekben legyenek magyar nyelvű tájékoztató szövegek, illetve az ügyfelek használni tudják a magyar nyelvet a hivatali ügyintézés során.”

Válaszában Emil Boc azzal hárította el a magyar nyelvhasználatnak a kolozsvári közintézményekben való kiterjesztését, hogy Kolozsvár magyar lakosságának számaránya az összlakosság húsz százaléka alá csökkent, ezért a közigazgatási törvény ide vágó passzusainak alkalmazása nem kötelező érvényű az önkormányzat számára. 

Ezt követően indítottak peres eljárást a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen.

A beadványban szerepel a közigazgatási törvény alkalmazási módszertanát tartalmazó 2001/1206-os számú kormányrendelet, amelyben tételesen Kolozsvár is megjelenik azoknak az erdélyi településeknek a listáján, ahol az anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell. Ezt a jogszabályt azóta sem vonták vissza, következésképpen ma is hatályos. A tárgyalás még folyamatban van.

A bő egy évtizeddel ezelőtt a világválságban kormányfőként tevékenykedő Emil Boc 

valószínűleg a legutáltabb politikus volt az országban,

azonban manapság ismét a legkedveltebb döntéshozók között tartják nyilván. Mégis, számára nem fontos a Kolozsváron élő, a lakosság 12%-át kitevő,  34 ezer fős magyar lakosság jogainak garantálása. 

Lehet, hogy Boc úr úgy vélekedik, ahogyan egy helybéli újságíró frappánsan megfogalmazta

Az erdélyi magyarság, mint olyan, betegség, netán mentális zavar?

Szerencsére történtek pozitív előrelépések is a nyelvi jogok kapcsán: a helyi RMDSZ követelésére megkezdődtek a műemlékek ötnyelvű (román, magyar, angol, francia és német) feliratozásai. Sőt, az államfő nemrég hirdetett ki egy olyan törvénymódosítást, amely értelmében a kisebbségek nyelvén is feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek a magyar közösséghez kötődnek valamilyen formában. És ez nemcsak azokon a településeken lesz kötelező, ahol 20 százalék felett élnek magyarok.

Ezt is ajánljuk a témában

Egy kis Erdély, egy kis Európa

A történelmét a Báthory István-féle jezsuita nagykollégiumig visszavezető kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen új szelek fújnak.

 

Összesen 56 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2024. március 30. 10:07
Ez az a hely, ahol mindig lesz pénz és akarat arra, hogy 20% mínusz 1 fő esetén túlórában távolítsanak el minden magyar nyelvű feliratot. 100 év után sincs semmi nagyvonalúság, vagy baráti gesztus. Sőt az emlékezetük pint arról szól, hogy mi sértjük őket a létezésünkkel. Ez tényleg egy életforma. De sebaj, 100 éve lehet olyan döntést hozni, ami nem alapult semmilyen demográfiai racionalitáson. Születhet még ilyen döntés. És ettől rettegnek.
Pelso j.
2024. március 24. 20:07
Aggodalomra semmi ok, szokásos megoldás: Szijjártó a fb-n, Bayer meg bádogon majd keményen beszólnak neki, helyrerakják a románt.
Türelem
2024. március 24. 19:00
Alto Adige....Mussolini idején kezdődtek a tömeges olasz betelepítések....sok a párhuzam a románokkal.
Türelem
2024. március 24. 18:58
Kedves auditorium! Egy alkalommal Milánóból mentem Alto Adige gyönyörű tájára, Bressanoneban -. németül Brixen - olaszul kerestem szállást, németül kérdeztek, majd leesett, hol vagyok, váltottam németre, elnézést kértem, s a végén volt helyem. Büszke nép.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!