Európa az eszkaláció kapujában: Macron nem zárja ki, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába
Közben nyugati vezetők megállapodtak abban, hogy növelik a harmadik országbeli beszállítóktól történő lőszervásárlást.
Pénteken tárgyal a német kancellárral és a lengyel miniszterelnökkel.
Nyitókép: Christophe Ena / POOL / AFP
Pénteken Berlinbe utazik Emmanuel Macron francia elnök, hogy Olaf Scholz német kancellárral találkozva elsimítsák a Macron katonák Ukrajnába küldésére utaló kijelentése óta Németország és Franciaország között fennálló feszültségeket – értesült a POLITICO. Miután Európa két legfontosabb vezetője dél körül négyszemközt találkozik, a tervek szerint csatlakozik majd hozzájuk egy háromoldalú tárgyalásra Donald Tusk lengyel miniszterelnök, így Tusk megválasztása óta ez lesz a weimari hármak – Franciaország, Németország, Lengyelország – első csúcstalálkozója is.
Ezt is ajánljuk a témában
Közben nyugati vezetők megállapodtak abban, hogy növelik a harmadik országbeli beszállítóktól történő lőszervásárlást.
A német-francia konfliktus február végén kezdődött, amikor Emmanuel Macron európai katonák Ukrajnába küldéséről kezdett nyilvánosan beszélni,
és megígérte, hogy megtesz mindent azért, hogy Oroszország ne nyerhesse meg a háborút. Scholz ezt határozottan visszautasította, és a maga részéről kizárta európai katonák Ukrajnába küldését – ebből kerekedett némi mediatizált purparlé.
Macron ugyanis március elején Prágában azzal szólt vissza Scholznak, hogy „Európa egyértelműen olyan pillanattal néz szembe, amikor fontos lesz nem nyámnyilának lenni”. Erre a provokációra a válasz Németországból már nem kancellári, hanem miniszteri szinten érkezett: Boris Pistorius német védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy Macron szavai „nem igazán segítenek megoldanunk a problémákat, amelyekkel Ukrajna megsegítése kapcsán küzdünk”.
A POLITICO jelenti azt is, hogy nekik német tisztviselők titokban arról panaszkodnak:
Franciaországnak Ukrajna kapcsán csak a szája nagy, a franciák által Ukrajnának biztosított katonai segély mértéke eltörpül a némethez képest.
A német állami fenntartású Kiel Világgazdasági Intézet kutatói úgy becsülik, hogy Németország 17,7 milliárd euró értékben nyújtott Ukrajnának katonai segélyt, míg a 640 millió eurót küldő Franciaország ennek huszadát sem adta. A POLITICO-nak a németekre panaszkodó franciák szerint ugyanakkor nem az abszolút számok a fontosak, hanem az, hogy Franciaország küldte azokat a fegyvereket, amelyek igazán számítottak.
A Macron-Scholz-Tusk találkozó a tervek szerint megágyaz majd Macron régóta halogatott ukrajnai útjának is, melyet szintén a február végi nyilatkozat keltette európai politikai vihar miatt kellett elhalasztani, de a következő hetekben várhatóan már megvalósul.
A POLITICO-nak név nélkül nyilatkozó francia diplomata szerint a halasztás időt biztosít arra, hogy Franciaország egyeztessen szövetségeseivel, s így „tapintható eredményekkel” járjon a találkozó Ukrajna számára.
A lengyel NATO-tagság 25. évfordulójának apropóján tartott ünnepségen Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter is arról beszélt: „azok a döntések, amelyeket más kormányok az elmúlt napokban hoztak, biztatónak tűnnek” a számára, „az asztalra letett segélylehetőségek imponálóak”, de nem beszélhet nyíltan minden részletről. Ezek a részletek ugyanakkor minden valószínűség szerint egybeesnek a Macron által Kijevben bejelentendő „tapintható eredményekkel”.
Ezt is ajánljuk a témában
Radosław Sikorski szerint Koreában is ENSZ-tagállamok koalíciója harcolt az agresszió ellen, nincs ebben semmi elfogadhatatlan.