Radosław Sikorski szerint Koreában is ENSZ-tagállamok koalíciója harcolt az agresszió ellen, nincs ebben semmi elfogadhatatlan.
Nyitókép: Sergei GAPON / AFP
***
Lengyelország NATO-tagságának huszonötödik évfordulóját megünneplendő nagy rendezvényt tartott a lengyel alsóház, a Szejm, melyen az ország kormányzata is nagyágyúkkal képviseltette magát.
A jubileum alkalmából megrendezett panelbeszélgetésen felszólalt Władysław Kosiniak-Kamysz, Lengyelország védelmi minisztere és miniszterelnök-helyettese; Radosław Sikorski külügyminiszter; valamint Michał Szczerba lengyel kormánypárti képviselő, aki tavaly október óta a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke. (Ez utóbbi tisztséget egyébként 2019 decemberétől 2020 novemberéig magyar politikus, Mesterházy Attila töltötte be.)
A beszélgetés során Sikorski külügyminiszter számos „atombombát” dobott le egymás után. Kifejtette: bár a lengyel tagság idejének döntő többsége alatt a NATO-erőknek csak a szövetség területén kívül kellett harcolniuk, a szervezetnek most vissza kell térnie eredeti küldetéséhez, Európa védelmezéséhez. Ennek szerinte az az oka, hogy
sajnos Oroszország civilizációs értelemben alkalmatlannak bizonyult arra, hogy elfogadja az értékeinket – annak ellenére, hogy több alkalommal is buzdítottuk Oroszországot ezen értékek elfogadására”.
Hiába akarta tehát Oroszország „európaiasodását” elérni Lengyelország, „az oroszok olyan országként definiálták magukat, amely nem tud békében élni, amely nem képes békés kapcsolatokra szomszédaival”.
A legnagyobb újdonságokat Sikorski Ukrajna támogatásának kérdésében mondta. Először is elárulta, hogy „azok a döntések, amelyeket más kormányok az elmúlt napokban hoztak, biztatónak tűnnek számomra”, s „az asztalra letett segélylehetőségek imponálóak”, bár „nem tudunk nyíltan megbeszélni minden részletet”.
Ezt követően az Emmanuel Macron európai katonák Ukrajnába küldéséről szóló szavai által kiváltott médiavihart lecsillapítandó elmondta:
„Már jelen vannak Ukrajnában NATO-katonák, és azon országok nagyköveteinek, melyek vállalták ezt a kockázatot, szeretném ezt melegen megköszönni.”
Hozzátette: „ezek az országok tudják, kicsodák, de ezt nem szabad elárulni, szóval igen, más politikusokkal ellentétben nem fogom felsorolni ezeket az országokat”. Sikorski ezzel Olaf Scholznak szúrt oda, aki nemrég nyíltan arról beszélt, hogy francia és brit katonák is vannak már Ukrajnában.
Sikorski ezután elmesélt egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől származó anekdotát, amely a következőképpen hangzik. Két odesszai férfi beszélget kávézás közben. Az egyik megkérdezi a másikat: „Hallottad Putyin beszédét arról, hogy Oroszország az egész NATO-val háborúzik?” A másik jelzi: hallotta. „Hogy megy nekik?” – kérdezi az egyik. Elvesztettek háromszázezer embert, repülőgépeket, hajókat, mi is veszítettünk jó pár ezer katonát, voltak csapások városok ellen – sorolja a másik. „És a NATO?” – kérdez vissza az egyik. „Ó, a NATO még nem ért ide” – így a másik.
Sikorski ezzel félreérthetetlenül arra utalt, hogy a NATO-nak aktívabban be kellene szállnia az ukrajnai háborúba. De akinek ez még nem volt kellőképpen világos, annak tovább részletezte szándékait a lengyel külügyminiszter. Említette, hogy az ENSZ Közgyűlésében „a 190-ből 140 ország szavazott arra, hogy a háborút elfogadhatatlanként ítéljék el”,
ami „jogi alapot teremt…” Sikorski itt elharapta a mondatot, nem fejtette ki, hogy pontosan mihez is teremt az ENSZ-szavazás jogi alapot,
majd elkezdett analógia gyanánt arról beszélni, hogy „Koreában az 1950-es években ENSZ-tagállamok koalíciója küzdött az agresszió megállításáért. Ez nem egy elfogadhatatlan dolog. Ezért nagyra értékelem a francia kezdeményezést, amely az elmúlt napokban érkezett.”
Macron elhíresült nyilatkozatáról szólva hozzátette még, hogy a francia elnök szavai mögött „jó szándék van”, az a szándék, hogy „az orosz elnök aggódjon azon, hogy mi a következő lépésünk. Nem szabad, hogy az orosz elnök biztos legyen abban, hogy nem csinálunk semmi kreatívat”. „Az aszimmetrikus eszkalációra való képességnek a mi oldalunkon kell lennie” – szögezte le a lengyel külügyminiszter.
Sikorski a lengyel haderőfejlesztés kapcsán arról is beszélt, hogy „Ukrajna valamennyi időt ad nekünk, megadja nekünk az időt ahhoz, hogy valóban komoly játékosok legyünk”.