Lengyel, román új jóbarát

Nyitóképen: Lengyel és amerikai katonák egy lengyelországi hadgyakorlaton 2023 tavaszán. Fotó: AFP/ Nurphoto / Artur Widak 

***

A tavaly kitalált román–lengyel szolidaritás napját március 3-án mindkét országban megünnepelték. „Az ünnepnap Románia és Lengyelország történelmi barátságának és a közös elkötelezettségnek a bizonyítéka” – hangsúlyozta a bukaresti kormány. A két külügyi tárca szerint a román–lengyel szolidaritás nemcsak a többszintű intenzív politikai-diplomáciai párbeszédben nyilvánul meg, hanem katonai, gazdasági, oktatási és kulturális területeken is.

A térség két legnagyobb országa hasonlóan vélekedik az európai és a világ napirendjén szereplő legfontosabb kérdésekről: az amerikaiak európai jelenlétéről és szerepéről, Ukrajna támogatásának a módjairól, általában a migrációról, a biztonságról, az európai kohéziós politikáról, röviden az Európai Unió jövőjéről.

A bukaresti külügyminisztérium szerint kiválók a román–lengyel kapcsolatok, ami a 2009 októberében létrehozott és 2015 márciusában államfői szinten megújított stratégiai partnerségnek köszönhető. Szerintük a kétoldalú kapcsolatok dinamizmusát tükrözi a végrehajtói és törvényhozói szintű politikai-diplomáciai kapcsolatok rendkívül gazdag napirendje, valamint a NATO-n és az EU-n belüli, illetve más regionális és globális intézményekben való jó együttműködés és koordináció. A kétoldalú együttműködésben kiemelt szerepet játszanak a két ország miniszterelnökének koordinálásával zajló kormányközi egyeztetések, amelyeket 2018 óta a pandémia időszakát leszámítva évente megtartanak.

A románok ma ismét hangsúlyozzák a két ország között 1921-ben kötött egyezmény üzenetét, amely szentesítette a felek azon kötelezettségvállalását, hogy megvédik egymást Szovjet-Oroszország fenyegetésével szemben. Ma „Románia és Lengyelország továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna támogatásában az orosz fegyveres agresszió elleni küzdelemben, valamint a nemzetközi rend nemzetközi jog elvein alapuló helyreállításában” – vallják.

Az egy évszázada létrejött szövetség illeszkedett a Nyugat-Európa bolsevik Oroszországgal szembeni védelmét szolgáló cordon sanitaire-hez. Emellett az 1920-as évek elején Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia létrehozta a kisantantot. Mint ismeretes, e szövetség fő célja a magyar revizionizmus ellensúlyozása volt, a román külügyminiszter sajnálatára Varsót nem tudták bevonni a szövetségbe a Lengyelország és Csehszlovákia közötti határviták miatt.

Lengyelország teljes mértékben támogatta Románia európai uniós és NATO-tagságát is. Az utóbbi időben kétségtelenül mélyült és sokrétűbbé vált a kétoldalú kapcsolatrendszer. A stratégiai partnerség aláírása óta eltelt tizennégy évben négy román–lengyel kormányülést tartottak, kettőt közülük az Ukrajna elleni orosz fegyveres agresszió kezdete után.

Mindkét ország tagja a Bukaresti Kilencek (B9) csoportnak és a Három Tenger kezdeményezésnek, amely lengyel ötletre és lengyel vezetéssel fogja össze térségünk legtöbb országát a Baltikumtól a Balkánig. 

A Bukaresti Kilencek csoportosulást 2015 novemberében alapították Románia fővárosában Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök kezdeményezésére. Tagjai Lengyelország és Románia mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia. Célja a NATO keleti végein lévő országok közötti katonai együttműködés elmélyítése, valamint a legfontosabb biztonságpolitikai kérdések megvitatása. A csoportosulás létrejötte elsősorban Oroszország krími és kelet-ukrajnai tevékenységére adott reakció volt. Valamennyi B9-ország a Szovjetunió része vagy érdekszférája volt.

A Három Tenger kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő tizenhárom európai uniós ország egyezménye. Tagjai a B9 mellett Ausztria, Görög­ország, Horvátország és Szlovénia. Lengyel elképzelés alapján, történelmi előzményekre alapozva jött létre 2016-ban. A latinul Intermarium, magyarul Tengerköz néven ismert, Lengyelország-központú régiós együttműködési terv az 1920-as évekből, Józef Piłsudski marsalltól származik, de az első világháború utáni geopolitikai viszonyok miatt kudarcra volt ítélve. Andrzej Duda 2015-ben hirdette meg az Intermariumhoz hasonlítható, de a 21. századi realitásokat figyelembe vevő elképzelését. A 2017. július 5-ei varsói államfői találkozó vendégeként támogatásáról biztosította a kezdeményezést Donald Trump amerikai elnök. A Három Tenger deklaráltan nem új politikai szervezet vagy tömb, hanem elsősorban olyan gyakorlati célokat szolgáló együttműködés, mint a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, a határokon átnyúló projektek megvalósítása, az infrastruktúra és az energiaszektor fejlesztése. Napjainkban az energiabiztonság és a védelem is a témái közt szerepel.

Lengyelország egyre növekvő ambícióit és hosszú távú céljait mutatja a Romániával és Ukrajnával építendő szövetség, e három ország részvételével új gazdasági közösséget kíván megszilárdítani. Mateusz Morawiecki előző lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott: Varsó és Bukarest együttműködése a kulcs ahhoz, hogy jobban hallják a világban a kelet- és közép-európai régió hangját. Ez már a harmadik nagy ívű lengyel regionális terv – és térségünk legnagyobb játékosait fogja össze: Ukrajna, Lengyelország és Románia területre és népességre is a legnagyobb államok az Oroszország és Németország közötti régióban. A három ország együttes területe több mint 1 millió négyzetkilométer, lakosságszáma pedig 80 millió, ami az egyik legnagyobb egységet jelentheti Európában.

A jelentős előrelépés ellenére a román–lengyel gazdasági, kulturális kapcsolatok még gyengék, a turizmus minimális a két ország között. A hosszabb ideig lengyel uralom alatt álló Moldovával kapcsolatos történelmi nézeteiket sem egyeztették a partnerországok történészei, pedig lenne miről eszmét cserélni.

A lengyel–román gazdasági, befektetési és katonai együttműködés a közép-európai országok irányába elmozduló súlypontot, illetve az orosz energiahordozóktól való függetlenedést tűzte ki célul.  A tavalyi együttes kormányülésen közös védelmi ipari fejlesztésről állapodtak meg, és a szállítási infrastruktúra fejlesztése is szóba került. Felmerült a Via Carpathia közúti és a Rail-2-Sea vasúti folyosó kiépítése, amely révén megvalósulhat a konstancai és a gdański kikötő összekapcsolása. Ez nemcsak Románia és Lengyelország, hanem Magyarország, Szlovákia és Bulgária számára is előnyös lenne, továbbá Ukrajnának is segítséget jelentene.

A legutóbbi közös kormányülésen elsősorban a regionális együttműködésről, biztonsági kérdésekről és a transzatlanti kapcsolatok erősítéséről volt szó. A hadseregek közötti interoperabilitást és a fegyveres erők modernizációját az egyforma fegyverrendszerek beszerzésével is igyekeznek elérni. Mindkét ország rendelt HIMARS és Patriot rakétákat, valamint Abrams tankokat. A miniszterelnökök tárgyaltak továbbá a NATO keleti szárnyán zajló hadgyakorlatok megszervezéséről, valamint a közös lőszergyártásról is.

Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint Lengyelországnak és Romániának az orosz birodalmi politika aktivizálódása, Törökország önálló biztonságpolitikája, valamint a német–francia páros közép- és kelet-európai passzivitása miatt egyre jelentősebb biztonsági szerepe van térségünkben, Magyarország biztonságpolitikai fontossága pedig csökkent a Nyugat szemében. „Ez a geopolitikai folyamat több évtizede tart, és kevéssé függ a magyar kormányoktól. Budapest a Nyugat-Balkán miatt volt fontos a NATO-nak, de az a térség ma már stabilabb” − fogalmaz a szakértő. A Fekete-tenger és a Baltikum régiója felértékelődött a NATO számára, így Románia lett a térség fő amerikai támaszpontja, és a régió két nagyobb országa még több támogatást szeretne kapni az orosz birodalmi aktivizálódás árnyékában. Barabás T. János megjegyzi azt is: a hangzatos lengyel–román dokumentumok egyik értelme, hogy jelezzék az Egyesült Államoknak: „meg akarunk felelni neked, olyanok vagyunk, mint te, több mindent is ránk bízhatsz”.

Vannak azonban stratégiai ellentétek is Románia és Lengyelország között, a védelem, a globális gazdaság, valamint a kül- és a biztonságpolitika területén. A német kezdeményezésű, de izraeli együttműködéssel kiépítendő európai védelmi rakétapajzsot csak Románia támogatja. Ugyancsak vitás pont a kínai kapcsolat, mivel Varsó nem akarja megkötni a kezét, bármennyire atlantista is. Szintén okoznak súrlódásokat a Három Tenger kezdeményezés közös infrastruktúra-építési projektjeiben tapasztalható jókora lemaradások.

A román–lengyel kapcsolatok az ukrajnai háború, valamint Magyarország rossz nemzetközi megítélése miatt futottak fel. A bukaresti vezetés úgy érezte, lehetőséget kapott, hogy gyengíteni tudja szomszédja nemzetközi pozícióit. Annak ellenére, hogy Varsó és Budapest közeli kapcsolatai sokat változtak az utóbbi időben, Románia nem tudja gazdaságilag kiváltani Magyarországot. A sok évszázados lengyel–magyar barátságot sem kell temetni. Románia egyelőre nem vette át Magyarország helyét a lengyel külpolitikában, annak ellenére, hogy Budapest biztonságpolitikai fontossága csökkent.