Az elvileg jobbra húzó francia szenátus szerdán megszavazta az „abortuszhoz való jog” alkotmányba való beiktatását, miután a nemzetgyűlés már ugyanígy tett januárban – írja az EurActiv. Még egy szavazás ugyanakkor hátra van: március 4-én a törvényhozás két házának közös ülésén is meg kell szavazni a lépést.
A szenátus 276 igen és 50 nem szavazattal döntött az ügyben.
Franciaország az első európai ország, ami így alkotmányban rögzíti az „abortuszhoz való jogot”.
Camille Butin, az abortuszgyárként elhíresült International Planned Parenthood Federation szóvivője a baloldali EurActivnak azzal kommentálta a dolgot, hogy az a „szélsőjobb” és az életpárti mozgalom veresége.
Az amúgy eddig is legális abortusz alkotmányba való emelésének ötletét azután vetették fel az országban, hogy az Egyesült Államokban 2022-ben a Legfelsőbb Bíróság eltörölte az 1973-as Roe v Wade-döntést, amivel szövetségi szinten biztosították a széles körű abortusz lehetőségét, és ezzel a terhességmegszakítás szabályozását visszautalta a tagállamok hatáskörébe. A döntést az abortuszpártiak visszalépésként és szigorításként értelmezték, habár erről szó sem volt – persze számos tagállam szigorított, de mások nem.
Az életpárti mozgalom január 21-én tartott demonstrációt Párizsban, amelyen a szervezők szerint 15 ezren, az EurActiv szerint hatezren vettek részt.
Az abortuszpárti Camille Budin az EurActivnak úgy fogalmazott, hogy nemzetközileg is fontos a francia döntés, mivel a „szélsőjobboldali” vezetők – például Magyarországon és Lengyelországban (vélhetőleg a korábbi PiS-kormányra gondolt) – „veszélyeztetik” az abortuszhoz való hozzáférést. Viszont ha szerinte a „szélsőjobb” kerülne kormányra Franciaországban, akkor így, hogy az „abortusz jogát” alkotmányba iktatták, már nehezebben tudná szigorítani. Ugyanakkor szerinte „a csata még nem ért véget”.
